Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 14 (154. szám) - A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BÁNKI ERIK (Fidesz):
7545 már a vitában ők is látták, és a törvényjavaslatot alaposan átolvasva és értelmezve ők is elfogadják azt, hogy ez valóban hosszú előkészítő munka után, szakmai egyeztetést követően került a tisztelt Ház asztalára. Még a bizottsági v itákban kétség volt, hogy az a kinyilatkoztatás, miszerint két szakmai szövetség is komoly támogatásáról biztosította ezt a törvényjavaslatot, valóse vagy sem; menet közben írásban is prezentáltam mindkét szervezet, tehát a mérnöki kamara és vizes szakmai szervezet támogató nyilatkozatát, tehát azt gondolom, ez sem véletlenül született meg. (21.00) Igyekeztünk gyakorlati oldalról megfogni azokat a kérdéseket, amelyek a törvény sarokpontjai, és reményeim szerint sikerült is őket jól összerakni. Komoly kérdés volt még az árképzés. A vitában is elmondtam és most is szeretnék rá visszatérni, az, hogy az állam magához veszi az ármegállapító hatósági jogkört, alapvetően azt a szándékot tükrözi, amit az állam a többi közüzemi díj esetében is megtett, a zaz konzekvensen ragaszkodunk ahhoz, hogy csökkentsük, s az állam olyan módon járjon el, hogy a lakosság terhei elviselhető mértékűek legyenek a következő években. Azt gondoljuk, hogy a méretgazdaságosság, azok a technológiák, amelyeket a nagy szolgáltatók tól a kisebb szolgáltatók át tudnak venni, és az a fajta önkormányzati társulás, amire a törvény lehetőséget biztosít, annak a pozitív hozadékai valóban díjcsökkentő, díjleszorító hatásként tudnak érvényesülni, és megszűnik az az anomália, amely ma fennáll , miszerint nemcsak hogy az ország különböző részein fekvő települések között, hanem egymástól néhány tíz kilométerre lévő települések között is kétháromszoros díjkülönbség legyen. Azt gondoljuk, a törvényjavaslat is ezt célozza, hogy a magyar lakosoknak joguk van arra, hogy azonos szolgáltatásokért azonos díjat fizessenek. Azt gondoljuk, a törvény erre garancia lehet. Felmerült kérdésként az is, hogy nem túl nagye az a kétszázezres szám - ahogy Bödecs Barna képviselőtársam is említette , amit a törvény meghatároz a szolgáltatás feltételeként. Azt gondoljuk, hogy ez a kétszázezres szám, amelybe lakossági és közületi fogyasztók ellátása is beletartozik, még a legkisebb megye esetében is megyehatáron belüli ellátási területméretet hordoz magában. Tehát nem kell megyéken átnyúló nagy regionális rendszerekben gondolkodni. A törvényjavaslatnak is az a szándéka, hogy húsznegyven közötti társaság legyen alkalmas arra e feltételrendszer szerint, amely a vízszolgáltatásban és a szennyvízszolgáltatásban részt vehet majd a következőkben. Azt gondoljuk, ez kellő ellátási biztonságot nyújt, olyan szakmai színvonalat és tőkehátteret biztosít, ami a lakosok, a fogyasztók érdekeit fogja szolgálni. Még nem eldöntött tény, ezért további egyeztetéseket folytatunk arról, hogy befogadjunke olyan módosító indítványt, amely csökkenti ezt a számot. Én azt gondolom, valahol 150 ezer körül lehet az a mérték, amely a törvényhozói szándéknak még megfelel, de annak az igénynek, amit képviselőtársaim megfogalmaztak, hogy csökkentsük ez t a számot, szintén eleget tesz. Nagyon remélem, hogy ebben kompromisszumos döntést tudunk majd meghozni. Felmerült kérdésként az is, hogy milyen szerepe lehet majd a későbbiekben a Vidékfejlesztési Minisztériumnak, amely korábban a vízszolgáltatással kapc solatos hatósági jogköröket gyakorolta. Miután az árképletet kormányrendeletben rögzíti majd a kormány a későbbiekben, a kormányrendelet megalkotásánál a tárca vezetője, miniszter úr lehetőséget kap arra, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium álláspontját k épviselje, tehát ilyen módon megmaradt az a lehetősége a tárcának, hogy a későbbiekben is hatást gyakoroljon erre a területre. Felmerült további kérdésként az is, hogy a Magyar Energia Hivatal, mint árhatóság a későbbiekben mennyire tudja rugalmasan kezeln i majd ezt a kérdést. Erre példaként megint csak azt tudom felhozni, mint ahogy egyéb közüzemi szolgáltatások esetében, akár az áramdíj vagy a gáz árának a meghatározása tekintetében, itt is egy szakmailag jól felkészült társaság és olyan gyakorlattal rend elkező kollégák fogják végezni ezt a munkát, ami garancia arra, hogy a kellő rugalmasságot biztosítani tudja. A törvény nagy része 2012. július 1jétől lép majd hatályba, az árhatósági jogkör pedig 2012. január 1jétől, vagy egy módosító indítvány kapcsán még 2011. december 31étől, tehát lesz még fél
