Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 8 (150. szám) - Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - IVANICS FERENC (Fidesz):
6699 De ha csak azt nézzük, hogy kizárjuk a szakmákat, akkor a történelem mit mutat nekünk? Azt mutatja, hogy bizonybizony a magyar országgyűlésben sokan dolgoztak . Vajon Jókai Mór lehetnee országgyűlési képviselő? Mikszáth Kálmán, Somogyváry Gyula, Benedek Elek? - hogy csak írókat említsek. Azokkal a javaslatokkal, amelyek azt mondják, hogy csak országgyűlési képviselő lehet, nem lehetnének. SzentGyörgyi Albert, Kodály Zoltán, Illyés Gyula, Tamási Áron mind a Magyar Országgyűlésnek voltak a tagjai. Miért nem adjuk meg a lehetőséget az országgyűlési képviselőknek, hogy a munkájukon keresztül bizonyítsanak? Ne zárjuk eleve kordába őket, hiszen van, aki kiválóan telj esít a szakmájában. Arra a tapasztalatra nincs szükség a ház falain belül? Ha valaki jó gazdálkodó, akkor az hagyja abba a gazdálkodást, csak azért, mert van egy olyan szabály, hogy ő csak országgyűlési képviselő lehet? A saját szakmája elmehet, kéthárom év alatt olyan módon fejlődhet – mondjuk, egy informatikai szakértő, vagy akár a jog területéről, sok helyről említhetnék példát , kéthárom év alatt úgy fejlődik a szakmája, hogy a negyedik év végére már nem ért ahhoz, ami tulajdonképpen az ő szakmája. A kkor hiteles képviselő? Ezért azt gondolom, ezt a szabályt nem szabad tovább húzni, mert az Országgyűlés munkájának a megbecsülése abból is áll, hogy az emberek mit gondolnak rólunk, és mi mit gondolunk az emberekről. Ha bulvárszinten akarjuk etetni őket, akkor ezt gondoljuk az emberekről, de én azt gondolom, a magyar választópolgár ennél sokkal bölcsebb, és tud dönteni, mint ahogyan ezt megtette az elmúlt években mindig. A magyar választópolgár az, aki meghatározza az ország sorsát - nyilván a képviseleten keresztül. Ezért biztosítsunk lehetőséget, hogy elégedette a képviselő munkájával vagy nem, tetszike neki vagy nem. Ne itt határozzuk meg! Sokan vagyunk, sokféleképpen dolgozunk. A sokat még akkor is értem, amikor 200 fő lesz majd a parlament, az is sok . 200 ember: mindenki másféleképpen dolgozik. Más a munkamódszere, más a választókörzete, mások az elvárások, mások a szakmai tapasztalatai; ez mindmind azt mutatja, hogy másképpen is tesszük a dolgunkat. Ezért nagyon fontosnak gondolom azt, hogy ebben hú zzunk egy határt, mondjuk azt, hogy politikai szinten az önkormányzat és a törvényhozás nem összeférhető, és ezen túl kitételt ne tegyünk. Bizonyítson az illető, hogy mire képes: el tudjae látni a feladatát vagy nem? A második fontos észrevétel tulajdonké ppen a demokratikus deficittel kapcsolatos. Nagyon örülök a Szocialista Párt mai felszólalásának, mert azt gondolom, ilyen őszintén ritkán beszélnek. Azt mondták… (Az MSZP képviselői nincsenek jelen. - Többen: Üres. Nincsenek is itt.) Jelenleg nincsenek it t, többen súgnak nekem, hogy említsem meg ezt a tényt. De azt mondták a pulpitusról, hogy ezt a törvényt ők nem kívánják. De hát, tisztelt képviselőtársaim, a Szocialista Párt mikor szerette volna, hogy ebben az országban tisztán lássunk? Mikor szerette vo lna a Szocialista Párt azt, hogy lássák az emberek, mivel foglalkoznak, miből lesz a képviselőnek pénze? Hát érdekeltek ebben? Persze, hogy nem érdekeltek! Miért is vennének részt? Először azt hiányolták, hogy miért nem hívták meg őket az egyeztetésre, de utána elmondták azt is, hogy egyébként az egyeztetésen meg azt javasolták volna, hogy ezt ne is terjesszük be, mert nem ennek van itt az ideje. Az a baj a jelenlegi magyar parlamenttel - ennek a terheit mindnyájan érezzük is, kiki másképpen fogalmazza meg , hogy ez a parlament az elmúlt másfél év alatt a 20 év lemaradását és a több mint 40 év kommunizmus átkait próbálja rendbe tenni. Hát lehet 63 évet másfél év alatt helyrehozni? Nem lehet. Ezért aztán szükség van arra, hogy foglalkozzunk olyan törvényekk el, amelyek a gazdaság állapotát határozzák meg, amelyek a különböző ágazatok helyzetét határozzák meg, és bizony a Ház helyzetét is rendezik. Mutassuk meg, mit tesz az országgyűlési képviselő, hogyan dolgozik, mint dolgozik, és lássák az emberek, hogy ige n, ezt teszi, ezt a pénzt kapja. Ezt a javaslat rendezi. 1990ben az átlagfizetés 10 571 forint, a parlamenti képviselők fizetése 32 500 forint volt. Jelen pillanatban 210 ezer forint az átlagfizetés, és 750 ezer forintban lesz meghúzva a képviselői fizeté s. Ez ugyanúgy körülbelül háromszoros különbséget jelent. Tehát azok, akik azt mondják, hogy arányosítani kellene az ország helyzetével, azt gondolom, ez a javaslat ezt is pontosan igazolja. Az