Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 8 (150. szám) - Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - IVANICS FERENC (Fidesz):
6697 esetleges visszaélések lehetőségeit kizárja, valamint méltó munkakörülményeket teremt az Országgyűlés tagjainak számára. Szeretném ezt a mondatot aláhúzottan még egyszer megismételni: méltó munkakörülményeket teremt az Országgyűlés tagjai számára. A cél, további koncepciócélok között szereplő, minden pénzügyi jellegű visszaélés kizárása, a sz abályok átláthatóvá tétele, azért, hogy azok ne adjanak lehetőséget - idézet - a képviselői stiklikre. További cél a nyugdíjjal kapcsolatos valamennyi kiváltság és kedvezmény megszüntetése. Úgy gondolom, ebben a megállapításban sincs vita közöttünk. S végü l engedjék meg, hogy azt a célt is kitűzze ez a törvényjavaslat, hogy az egész politikai elit sokkal tisztább legyen, és átlátható viszonyok alakuljanak ki. Úgy gondolom, ezek olyan gondolatok, amelyekben a tisztelt Ház egyetérthet. Nézzük meg a jelenleg é rvényben lévő, országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló és az előttünk fekvő T/4995. számú törvényjavaslat négy elemére kiterjedő összehasonlítását. A képviselő - mondja a ’90. évi érvényes törvény - legfeljebb két országgyűlési bizottság tagjaként részesülhet pótdíjban. Mi szerepel a törvényjavaslatban? Ha egy országgyűlési képviselő egyidejűleg több megbízással rendelkezik, a magasabb összegű tiszteletdíjra jogosult, azaz egy bizottság díjazásában részesülhet. Az állandó bizottság alelnöke, valamin t állandó bizottság tagja havonta pótdíjra jogosult; nem részesülhet tiszteletdíjon felüli juttatásban a jelenlegi törvényjavaslat szerint. Miniszterelnöki, miniszteri tisztséget betöltő, államtitkári, miniszterelnöki biztos vagy kormánymegbízott képviselő kizárólag az alapdíj 100 százalékára jogosult, mondja az érvényben lévő törvény; az új javaslat pedig arról szól, hogy ennek a képviselői tiszteletdíjnak mindössze 30 százalékára jogosult. És végül engedjék meg, hogy arról beszéljek, mi van akkor, ha igaz olatlanul - hiszen ez a kérdés többször felmerült a mai nap során - nem vesz részt az Országgyűlés ülésein vagy bizottsági ülésein. Ilyen rendelkezés a jelenleg érvényes, ’90. évi törvényben nincs. Az új törvényjavaslat szabályozása szankcionálja az 5 bizo ttsági ülésnél többről való hiányzást, helyettesítés útján, illetve az ülésekről történő hiányzást is. Ebből a négy kiemelésből is látszik, hogy a jelenlegi javaslat lényegesen tisztábbá, rendezettebbé, átláthatóbbá teszi a feladatokat is és a juttatásokat is. Engedjék meg, hogy végül arra hívjam föl a tisztelt Ház és képviselőtársaim figyelmét, hogy kiegészítésekkel, módosításokkal éljenek, ahogy az már a mai nap során elhangzott, és ezek beépítése után javaslom elfogadásra az előttünk fekvő törvényjavasla tot. Köszönöm a figyelmet, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő előre bejelentett felszólaló Ivanics Ferenc képviselő úr, Fidesz. IVANICS FERENC (Fidesz) : Köszönöm szé pen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mai előterjesztés, bár már többen hozzászóltunk itt korábban, még nem hangzott el, de azt gondolom, egy fontos megállapítás: a mai előterjesztés egy komoly demokratikus deficitet számol fel. (12.00) 1990től ennek az Országgyűlésnek nem volt lehetősége arra, hogy az emberekkel tisztességesen megismertesse a munkáját. A képviselők a legelső pillanattól kezdve olyan kereszttűzben álltak, amelynek révén nem volt világos a társadalom számára, hogy mit is csinál e gy országgyűlési képviselő, és amíg ezt nem
