Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 7 (149. szám) - A nemzetiségek jogairól szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - NYAKÓ ISTVÁN (MSZP):
6596 (16.30) A nemzetiségi önkormányzat számára tehát az előterjesztő nem kíván egyetértési jogot biztosítani, ha a települési önkormányzat a döntését nem határozatként, hanem rendeleti formában hozza meg. Ez a változás lényegében kiüresítené a nemz etiségi önkormányzatok együttdöntési jogait, hiszen az általuk képviselt közösségeket érintő alapvető kérdéseket rendeletben kell szabályozni. A törvényjavaslat átalakítja az egyetértési joggal kapcsolatos viták esetén követendő egyeztetés folyamatát. Abba n az esetben, ha a nemzetiségi önkormányzat az egyetértését nem adta meg, az alapvető jogok biztosának kell az érdekeltek között megkísérelnie 15 napon belül az egyeztetést. Ennek eredménytelensége esetén az egyetértés megadásáról vagy megtagadásáról az al apvető jogok biztosa nyilatkozik. Érthetetlen, hogy az előterjesztő milyen módon képzeli el ennek az egyeztetésnek a lefolyását. A következő kérdések merülnek fel a nemzetiségi jogok országgyűlési biztosában. Miért az alapvető jogok biztosa végzi ezt az eg yetértést? Miért nem a nemzetiségek védelmére választott helyettes rendelkezik, a helyettesnek viszont semmilyen hatáskört nem biztosít a vonatkozó jogszabály? Ki viseli az eljárás költségeit? A törvényjavaslat erről nem szól, miközben a hatályos szabályoz ás alapján a költségek azt a felet terhelik, akinek érdekében áll az egyetértés beszerzése. Ezt a megoldást indokoltnak tartják fenntartani, mert abban tette érdekeltté a helyi önkormányzatokat, hogy a számukra költséges egyeztetés helyett a megegyezésre t örekedjenek. Hogyan biztosítható a szakértők bevonása? Az ombudsman alapvetően jogi kérdésekben tud állást foglalni, miközben az eddigi egyeztetésekben köznevelési és közgyűjteményi szakértők is közreműködtek. Mit jelent az, hogy az ombudsman az egyetértés megadásáról vagy megtagadásáról nyilatkozik? Nem egyértelmű, hogy az egyetértési eljárást lezáró nyilatkozat a felekre nézve kötelező döntést jelente, hiszen a “nyilatkozik” kifejezésből közvetlenül csak a véleményt mond, állást foglal értelmezés vezethe tő le. S végül, helye vane bírói útnak? Az egyetértési joggal kapcsolatos vitát olyan döntéssel kellene lezárni, amelynek az érintett fél érvényt tud szerezni, akár bírói úton is. Kérdés azonban, hogy a bírósági eljárás keretében felül lehete vizsgálni a z ombudsman nyilatkozatát, ami azonban ellentmondana ennek a jogintézménynek. A törvényjavaslat előírja, hogy az országos nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére a helyi önkormányzati állami fenntartó köteles átadni az országos nemzetiségi önkormányzatna k azon köznevelési intézmény fenntartói jogát, amelyik alapító okirata alapján nemzetiségi feladatot lát el, és minden gyermek, tanuló részt vesz a nemzetiségi nevelésben, oktatásban, illetve ellátásban részesül. Az országos nemzetiségi önkormányzat megker esésére az intézmény fenntartója köteles átadni a kizárólag nemzetiségi kulturális feladatot ellátó és kizárólag az érintett nemzetiség kulturális igényét kielégítő kulturális intézmény fenntartói jogát a kérelmező országos nemzetiségi önkormányzatnak. Az intézmény átvételére tehát csak azon nemzetiségi intézmények esetében van lehetőség, amelyek kizárólagosan nemzetiségi oktatási vagy közművelődési feladatot látnak el. Ez ellentétben áll azzal, hogy az egyetértési jogok gyakorlásához sem követelmény ez a k izárólagosság. Felmerül a kérdés, hogy miért nem azt az intézményt veheti át kötelezően az országos önkormányzat, amely a törvényi meghatározások szerint nemzetiséginek minősül. Szélsőséges esetben a tervezett szabályozás azt eredményezheti, hogy ha akár e gy gyermek nem vesz részt a nemzetiségi oktatásban, vagy egy nemzetiségi tájház gyűjteményét kiegészítik egy nem nemzetiségi tárggyal, már ez is megakadályozhatja az intézmény kötelező átadását. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb elmondottakból is látszik , és elmondtam a legelején, hogy mi azokat a javaslatokat szedtük össze és raktuk a parlament asztalára, amelyeket egy általunk közmegbecsülésnek örvendő szakértő, illetve maguk a kisebbségi önkormányzatok leraktak. Figyelmükbe ajánlom mindegyiket, mondhat om: napi politikától mentesen, hiszen ez nem csak a
