Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 2 (146. szám) - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - KARÁCSONY GERGELY (LMP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
6081 azoknak csak így elméleti szinten azt javaslom, hogy az általam elmondott választójogi történetet alaposan tanu lmányozzák. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettőperces hozzászólásra Karácsony Gergely képviselő úr kért szót. Parancsoljon! (18.10) KARÁCSONY GERGELY (LMP) : Köszönö m a szót, elnök úr. Hadd reagáljak Horváth Zsolt képviselőtársam szavaira, csak azért, mert kicsit úgy éreztem, mintha nekem is címezné ezeket. Tudnia kell, hogy 2002ben én valóban választási szakértőként dolgoztam, és egy olyan mandátumbecslést adtunk az első forduló előtt a mandátumszámokra, ami összesen két mandátumot tévedett, kettőt. Nagyon egyszerű, mert az 1998as választási eredmények, tehát a korábbi választási eredmények földrajzi eloszlásából és az országosan becsült párttámogatásból nagyon vilá gosan, még egy ilyen nagyon bonyolult választási rendszerben is kijött az eredmény. Ugyanez volt 2006ban egyébként, ahol szintén nagyjából olyan háromnégy mandátumot tévedtünk, és, mondom, nemcsak a százalékos arányokról beszélek, hanem a konkrét mandátu meloszlásról. 2010ben már az élet úgy hozta, hogy nem politológusként, hanem az LMP kampányfőnökeként dolgoztam, de nem volt bennem egy szemernyi kétség azzal kapcsolatosan, hogy a Fidesznek kétharmada lesz. Azért fontos elmondani, mert ebben a vitában pé ldául Kósa Lajos képviselőtársam, aki a popperiánus logikából vezette le, a sztohisztikus kapcsolatokról beszélt a statisztikában (Kósa Lajos: Sztochasztikus!) , szeretném mondani, hogy ha mondjuk a 2010es, 2006os és a 2002es választási eseményeket nézzü k, akkor a szavazatoknak a területi eloszlása közötti korreláció körülbelül 95 százalék. Ezért van az, hogy a közvéleménykutatók egy ilyen bonyolult választási rendszert is kapásból le tudnak modellezni, hogy milyen lesz ez a mandátumkiosztás szempontjábó l, mert egyszerűen az van, hogy a választópolgároknak a szavazatai földrajzilag nagyon hasonló mintázatot mutatnak 2002 óta, sőt, tulajdonképpen 1998 óta. Éppen ezért tudom azt megmondani, hogy ebben a rendszerben, az új választókerületi beosztásban egy or szágos támogatottság mellett milyen egyéni mandátumeloszlás várható. Éppen azt mondom, hogy ez a fajta beosztás sokkal inkább húz a Fidesz felé, mint a jelenlegi. Tehát ebben nincsen semmi trükk, ez egyszerűen statisztika és a korábbi választási eredmények en alapszik, amiről a korábbi választások bizonyították be, hogy igenis alkalmasak arra, hogy megbecsüljük az egyéni választókerületi eredményeket. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a függetlenek soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. Kósa Lajos képviselő úr, jól látom, jelentkezett? (Kósa Lajos: Abszolút!) Igen, két percre Kósa Lajos képviselő úr kért szót. KÓSA LAJOS (Fidesz) : Köszönöm szépen a lehetőséget. Karácsony képviselőtársamnak szeretném mondani, hogy énnekem az okozott problémát a fejtegetésében, hogy a szavazókörök területi besorolása alapján számítható és modellezhető szavazatszámításnál van egy erősebb hatótényező, ami jobban befolyásolja a Fideszre való szavazási hajlandóságot, mert érzékenyebb a Fideszszavazó ebből a szempon tból, pontosan az eredmény, ez pedig a részvételi hajlandóság. Nézze meg, hogy ott erősebben korrelál a rendszer, és abból azt le is lehet vezetni, hogy milyen pártnak hogyan kedvez a magas részvétel meg az alacsony részvétel. Ebben is van egyébként összef üggés. De ahogyan minden ilyen modellnek, van egy olyan problémája, hogy nem ceteris paribus csináljuk a modelleket, például azért, mert a Fidesz egyéni körzeti erejét jelentős mértékben az adta,
