Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 1 (145. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései című törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - NOVÁK ELŐD (Jobbik):
5847 az ügynöklisták nyilvánosságra hozatalára, mint ahogy nem hajlandók az egykori korábbi állami vezetőknek, az előző rendszer vezetőinek a jelenlegi közéletből való kitiltására. Nem hajlandók a Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolításá ra éppen úgy, mint ahogy nem hajlandók az ország egyetlen 1956os múzeumának állami támogatására sem. A jelen törvényjavaslat szép, építő szavak mellett természetesen számos rombolást is végrehajt, hiszen például Kubatov Gábor legnagyobb örömére eltörli az adatvédelmi biztos intézményét, és még a sztálinista, rákosista alkotmány bizonyos, elvileg hatályon kívül helyezendő paragrafusait is örök érvényűvé emeli be. Ez az a javaslat, amely szép szavak szintjén megfogalmazza például, hogy akit a diktatúra kiszo lgálói emberi méltóságában és jogaiban megsértettek vagy igazságtalanul üldöztek, az elismerést és erkölcsi elégtételt érdemel. Értik, erkölcsi elégtételt. Anyagit azonban már nem. Itt az újabb kettős mérce, mert miközben azt látjuk, hogy az 1947es párizs i diktátumból fakadó jóvátételfizetésre 1,7 milliárd forint szerepel még a jövő évi költségvetésben is, és minden zsidó kárpótlást befagyasztottak és továbbra is fizetik, mindaközben a kommunista áldozatok kárpótlásáról nem lehet beszélni, azt megtiltják. Nem kaphatják meg még a munkadíjukat sem például azok a Rákosikorszakban munkaszolgálatra elhurcolt emberek, akik közül már nagyon kevesen élnek közöttünk. Erről nem lehet beszélni, és aki ezeknek a zsidó kárpótlásoknak az ügyét szóvá teszi, mint GaudiN agy Tamás tette itt a költségvetés vitájában, azt rögtön holokauszttagadással vádolják, és talán még a mandátumától is szeretnék megfosztani ezután, mert ma a szólásszabadságot az alaptörvény is korlátozza. (22.20) Szép szavak szintjén lehet, hogy megvanna k az elvek, de ezt nem követik a tettek. Értetlenül állok most e nagy szavakat felvonultató, rendszerváltónak kikiáltott törvényjavaslat előtt, hiszen Orbán Viktor már tavaly október 23án azt mondta, hogy a kétharmados forradalommal véget ért az ötvenhato sok harca. Most ismét azt halljuk, hogy majd most ér véget. Minden évben valamiféle rendszerváltást, valami nagy történelmi tettet akarnak elénk tenni, miközben - ahogy a jogalkotási csoportunk vezetője fogalmazott - az előterjesztő egy jogilag alkalmazhat atlan kinyilatkoztatáshalmazt hozott létre, amelynek semmiféle gyakorlati haszna és alkalmazhatósága nincs. Nézzük meg például az 5. pontot, amely azt mondja, azt hazudja, hogy a kommunista diktatúra alatt elkövetett, a rendszer kiépítését és fenntartását célzó bűncselekmények üldözése nem volt lehetséges, amely lehetőség a jogfolytonosságot megszakító alkotmányos fordulat híján az első szabad választás után sem nyílt meg. Hazugság, szemtelen hazugság, hiszen ezzel szemben igenis megvolt a lehetőség 1990be n is, csak a mindenkori politikai garnitúrának a bűne, az elmúlt húsz évben az úgynevezett rendszerváltás óta kormányon lévők közös felelőssége, hogy az elszámoltatás elmaradt. Szintúgy hazugság és törö lni javasoljuk, hogy az alaptörvény hatálybalépésével lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére. Micsoda szemtelen szavak ezek! Mintha eddig nem lett volna lehetőség. Természetesen volt, a politikai akarat hiányzott, miként hiányzik a jövőben is, továbbr a is. Ezt mutatja a konkrét jobbikos javaslatok rendszeres leszavazása. Az MTI híre, amely e javaslatból született, már egyenesen azt hazudja, hogy a javaslat lehetőséget adna az előző rendszer vezetőinek biztosított állami juttatások csökkentésére. Értik? A javaslat adna lehetőséget, mintha eddig nem lett volna lehetőségük, csak rendre leszavazták még a napirendrevételét is ennek az egyébként nem is kétharmados törvénynek. A lehetőség tehát megvolt, csak élni kellett volna vele. Szép szavak, amelyek szerin t a ma élő és a jövő nemzedékek számára meg kell őrizni a bűntettek emlékét. Csak aztán eszembe jut a Pongrátz Gergely által Kiskunmajsán alapított, az ország egyetlen 1956os múzeuma, amely valóban megőrizhette volna, megőrizte volna a bűntetteknek is az emlékét, mégis azt látjuk, hogy nem kaphat állami támogatást ma sem.
