Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 1 (145. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései című törvényjavaslat általános vitája - DR. STÁGEL BENCE, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
5830 A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezérszónoka, Stágel Bence képviselő úr következik. Megadom a szót, parancsoljon, képviselő úr! (20.50) DR . STÁGEL BENCE , a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ahogy az a T/5005. számú törvényjavaslat általános indokolásában is olvasható, Magyarország új alaptörvénye a XX. század erkölcsi megrendüléshez vezető év tizedei után új fejezetet nyit a történelemben, ugyanakkor az alaptörvény részét képező átmeneti rendelkezések nem feledkezhetnek meg arról, hogy a békés átmenet ideiglenes alkotmánya sok tekintetben nem adott módot a kommunista diktatúrával kapcsolatos tö rténelmi igazságtételt erkölcs és jogi értelemben egyaránt szolgáló jogi keretek kialakítására. A KDNP álláspontja szerint hazánk demokratikus jövője szempontjából igenis szükség van a múlttal való szembenézésre, Európa pedig mindaddig nem lesz egységes, a míg nem lesz egységes a történelmi múlt megítélése, amíg nem ismeri el ugyanúgy a kommunizmust, mint a nácizmust egy közös terhes történelmi örökségként, és nem kezdeményez őszinte és mélyreható vitát a múlt század totalitárius rendszereinek bűneiről. Az e lmúlt évszázad ötvenes éveiben Magyarországon ezrek kerültek koncepciós vádak és perek alapján börtönbe, bitófára vagy kényszermunkatáborokba. Az úgynevezett kitelepítetteket pedig minden indoklás és ítélet nélkül hurcolták el, és tartották, dolgoztatták e mbertelen körülmények között évekig. A kínzások, az éhezés, a betegségek, továbbá a nehéz munka következtében sokan még fogságuk idején meghaltak, mások testileglelkileg megrokkantak, s akik még ma is életben vannak, azok többsége is élete végéig viseli e megpróbáltatások nyomait. Ezután következtek még az 1956os forradalom kivégzettei, bebörtönzöttei és a külföldre menekültek serege. A XX. század tragikus eseményeivel való szembenézésnek számos vetülete van. A most előttünk fekvő törvényjavaslat a kérdés közjogi rendezését jelenti, hiszen tartalmazza a kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenet egyes, korábban rendezetlenül maradt kérdések jogállami rendezését. Örvendetes, hogy a törvényjavaslat célja nem a kommunista diktatúra hatalombirtokosaiv al szembeni megtorló jellegű bosszúállás, hanem a kommunista múlt valósághű feltárása, hiszen tisztában vagyunk azzal is, hogy a múltjukat megtagadó társadalmaknak nincs jövőjük sem. Ugyanakkor az áldozatokkal, meghurcoltakkal szemben igenis erkölcsi kötel ességünk jelen törvényjavaslat elfogadásával a társadalom igazságérzetének biztosítása. Mindezek alapján a KDNP üdvözli a törvényjavaslat legfontosabb rendelkezéseit, így a politikai nyilatkozatot az átmenetről, továbbá, hogy a kommunista diktatúra törvény ben meghatározott vezetői részére az állam által jogszabály alapján biztosított juttatás törvényben meghatározott mértékben csökkenthető, s a csökkentésből származó bevételt a kommunista diktatúra által okozott sérelmek enyhítésére és az áldozatok emlékéne k ápolására kell fordítani. Nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúra időszakában elkövetett súlyos bűncselekmények büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatá lyos büntető törvény figyelmen kívül hagyásával, politikai okból nem üldöztek. A kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében nemzeti emlékezet bizottsága működik majd, amelynek feladata, hogy feltárja a kommunista diktatúra hat almi működését, valamint a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét. A kommunista diktatúra működésének valósághű feltárása és a társadalom igazságérzetének biztosítása közérdek. A kommunista diktatúra hatalombirtokosai igenis közszer eplőnek minősülnek, és a közérdek érvényesítése érdekében a kommunista diktatúra hatalombirtokosai a diktatúra működésével összefüggő szerepükre és cselekményeikre vonatkozó tényállításokat, a szándékosan tett, lényegét tekintve valótlan állítások kivételé vel igenis tűrni kötelesek, az e szerepükkel és cselekményeikkel összefüggő személyes adataik nyilvánosságra hozhatók.
