Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 1 (145. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései című törvényjavaslat általános vitája - ÉKES ILONA, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - WITTNER MÁRIA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
5821 Tisztelt Országgyűlés! Most az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsági álláspont ismertetésére kerül sor ötperces időkeretben. Megadom a szót Ékes Ilonának, a bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő asszony! ÉKES ILONA , az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezúton tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és v allásügyi bizottsága a T/5005. számon benyújtott, Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezéseiről szóló törvényjavaslatot megtárgyalta, és azt 15 igen, 2 nem arányban általános vitára alkalmasnak tartotta. Az előttünk fekvő törvényjavaslat két nagy egységre bontható, egyrészt a kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenetről szóló részre, másrészt pedig az alaptörvény hatálybalépéséhez kapcsolódó, hagyományos átmeneti előírásokat magában foglaló jogtechnikai jellegű rendelkezésekre. Az emberi jogi bizottság tagjaként engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy a javaslat előbbi részéről szóljak. Mindenekelőtt az alaptörvény preambulumából, a Nemzeti hitvallásból idézek. “Hazánk 1944. március 19én elveszített állami önrendelkezésének visszaál ltát 1990. május 2ától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk, ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének.” A törvényjavaslat címét olvasva óhatatlanul arra a 20 éves átmeneti időszakra is g ondolok, amelynek kezdete, ahogy az imént elhangzott, 1990ben volt. Ennek az átmeneti időszaknak azonban éppen ezek az átmeneti rendelkezések jelentik az egyik alappillérét. Ahogyan az alaptörvény parlamenti vitáján kívül az utódpárti oldalról gyakori érv volt, hogy szükségtelen Magyarországnak új alaptörvényt alkotni, úgy jelen törvényjavaslat kapcsán is megfogalmazódik: minek is kimondani az elmúlt rendszer bűnöseinek felelősségét. Az alaptörvénnyel való analógia azonban továbbfűzhető, amikor a térség or szágainak a vasfüggöny leomlása utáni közállapotát megnézzük, és megállapítjuk, hogy utolsóként van lehetőségünk a kommunizmus bűneit jogállami keretek között deklarálnunk. Éppen ezért én arra biztatnék mindenkit, hogy - mint például Csehország - merjük ne vén nevezni a kommunisták uralma alatt elkövetett bűnöket és azok elkövetőit, a tetteseket elítélni és lehetőség szerint jogilag felelősségre vonni, a bűnök elszenvedőinek pedig az elégtételt megadni. Tudjunk és merjünk a helyes és a helytelen, a jó és a r ossz között világos különbséget tenni! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor 3030 perces időkeretben, ezek között a H ázszabály előírásainak megfelelően kétperces felszólalásokra nincs lehetőség. Elsőnek megadom a szót Wittner Mária képviselő asszonynak, a Fideszképviselőcsoport vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő asszony! WITTNER MÁRIA , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! “Az igazság szabaddá tesz.” - mondja a Szentírás. Azért állok itt ma önök előtt, hogy az igazságról és a felelősségről beszéljek. Sokszor álltam úgy itt az Országgyűlésben, hogy olyan dolgokról beszél tem, amit egyes képviselőtársaimnak nem volt kellemes hallaniuk. De nem lehet mindig hallgatni. Van, amikor ki kell mondani az igazságot, még akkor is, ha ez a pillanat több mint húsz évvel a rendszerváltás után jön el. Akkor is, ha ez sokaknak kellemetlen , de a sebek begyógyulásához erre ma, 2011ben is szükség van. (Beszélgetés, nevetgélés az 1. számú páholyban.)
