Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 1 (145. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései című törvényjavaslat általános vitája - DR. VARGA ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója:
5817 büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatál yos büntető törvény figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek”. És ahogy említettem, a javaslat nem töri meg a nullum crimen sine lege elvét, csak azok a kommunista diktatúrában elkövetett bűncselekmények tartoznak a hatálya alá, amelyeket má r az elkövetés időpontjában is büntetni rendelt az akkor hatályos büntető törvény, ugyanakkor pártállami, politikai érdekből a bűncselekmény üldözése még nem történt meg. Nagyon fontos rendelkezés a 3. cikk is, tisztelt Országgyűlés. A javaslat a kommunist a diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében nemzeti emlékezet bizottsága működéséről rendelkezik. Ennek feladata, hogy feltárja a kommunista diktatúra hatalmi működését, valamint a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek s zerepét. Biztosan mindenki tudja, hogy voltak vagy vannak szép meg elvetélt kísérletek is arra, Terror Házára gondolok, nemcsak Budapesten van Terror Háza, hanem Hódmezővásárhelyen is van terror háza, ahol a régi elvtársak szerepelnek. És itt engedjenek me gint egy lírai kitérőt, hogy milyen skizofrén állapotban vagyunk a mai napon ezzel kapcsolatosan. Bizonyára emlékeznek, bár most már közszereplőnek fog minősülni, de nyugodtan mondhatom volt politikai ellenfelemre, egy miniszterre itt a másik oldalon, Vve l kezdődött, mint Varga, de nem Varga volt, hanem egy másik nevű pasi. (Font Sándor: Vastagh.) Én nem mondtam. A következőt tudom mondani. A miniszter úr, kérem szépen, komoly tisztséget töltött be a pártállami időkben, méghozzá a vége felé már, amikor nem volt annyira fontos, Csongrád megyei első titkár, s a többi, s a többi. A hódmezővásárhelyi terror házában a szégyenfalon foglal helyet, oda helyezték el, egy kiemelt helyen van. Szülővárosomban, Orosházán pedig díszpolgári címet kapott. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) Aztán, hogy ki adta a díszpolgári címet, ez most nem tartozik ide. Ilyenkor felvetődik az emberben a kérdés, hogy most az én politikai értékítéletem a rossz, vagy valóban az a helyes, kérem szé pen, hogy egyik oldalon vagyunk szégyenpadon, másik oldalon meg díszpolgári címet kapunk. Ez is arra mutat, hogy valóban fel kell tárni a múltat, és el kell dönteni, hogy ha valaki vezető funkcionáriusa volt egy pártnak, és nem kiscserkész volt, akkor való ban lehete; vagy a politikai karrier továbbmegy, nagykövet, esetleg lehet, hogy még most is nagykövet valahol, mit tudom én, miért, mert jól dolgozott. A 4. cikkel kapcsolatosan nagyon fontos rendelkezés a személyiségi jó hírnévvel kapcsolatosan, mindenki tudja, mire gondolunk, a kommunista diktatúra hatalombirtokosai közszereplőnek minősülnek, korábbi dicstelen szerepükből adódóan személyiségi jogok védelmére korlátozottabb mértékben tarthatnak igényt. Ez nagyon fontos rendelkezés, nemcsak azért, amit az előbb elmondtam, hanem azért is, mert nyilvánvaló, hogy ez a legkevesebb, amit megérdemelnek, hogy abban az esetben, ha büntetőjogi felelősségre vonásra már nem kerülhet sor elévülés és más okok miatt, vagy nem követtek el olyan disznóságokat, akkor is a m últ feltárásakor az ő személyiségi jogaik legalább valamivel korlátozottabbak legyenek, mint azoké, akik olyan szerepet töltöttek be az elmúlt rendszerben, ami tisztességes magyar emberhez méltó, és rendben volt. Tisztelt Országgyűlés! A 10. cikk szerint a z országgyűlési képviselő megbízásának megszűnése okai közül az alaptörvény újításként rendelkezik arról, hogy a képviselői megbízás egyebek mellett akkor is megszűnik, ha egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés munkájában. Ezt az új szabályt azz al a korlátozással kell alkalmazni, hogy az egyéves határidő kezdetét az alaptörvény hatálybalépésétől kell számítani. Ez egy lírai dolog volt a mondandómban, de most jön a következő, ami már nem lesz annyira lírai, a 11. cikk: “A Legfelsőbb Bíróság, az Or szágos Igazságszolgáltatási Tanács és elnöke jogutódja az ítélkezési tevékenység tekintetében a Kúria, a bíróságok igazgatása tekintetében az Országos Bírósági Hivatal elnöke. A Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke és t agjai megbízatása az alaptörvény hatálybalépésével megszűnik.” Ez már nagy vitát váltott ki itt a Házban, meg fog is még kiváltani, gondolom, a következőkben is.
