Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 1 (145. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései című törvényjavaslat általános vitája - DR. VARGA ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója:
5814 Sajnálatos módon ez nem következett be. Én 1994ben, amikor először ültem be ide a tisztelt Házba - és sajnálatos módon nem volt a polgári oldal a zeniten, mert egy Antall J ózsef után egy másik miniszterelnök ült be , akkor először én arra gondoltam, mikor megláttam a másik miniszterelnököt, hogy itt valahogy leesik a csillár. Nem esett le a csillár, kétharmados többséggel rendelkeztek, és kiderült a miniszterelnökről - Horn Gyuláról beszélek természetesen , hogy ő is ügynök volt. És megjelent a Magyar Közlönyben, hogy ügynök volt. S a miniszterelnök azt mondta, hogy na és? Én akkor itt elmondtam, és most még egyszer elmondom, hogy az a véleményem, hogy Horn Gyula sem minisz terelnökként, sem parlamenti képviselőként a rendszerváltozás után nem léphette volna át ennek a háznak a küszöbét, mert erkölcsi alapja nem volt arra, hogy itt üldögéljen. (Taps a kormánypártok soraiban.) És még egy rendkívül szomorú dolog volt, akkor hál ’ istennek, nem voltam országgyűlési képviselő, amikor ennél még súlyosabb dolog történt. Medgyessy uramra gondolok, akiről kiderült, hogy SZTtiszt volt, két helyről kapta a fizetését, aki szigorúan titkos ügynök volt, és III/IIes volt. És akkor a rendsz erváltó pártok másik része, a Szabad Demokraták Szövetsége, ahol a legnagyobb antikommunista ideológiát hirdették és hazudták itt éveken keresztül, azt mondták, hogy meg fogjuk vonni a bizalmat. Nem vonták meg a bizalmat, és az egész művelt, civilizált vil ág rajtunk nevetett akkor, amikor III/IIIas után III/IIes miniszterelnökünk lett. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Hogy mondandómat egy kicsit líraira emeljem, engedjenek meg néhány idézetet. Kölcsey Ferenccel kezdeném. “Minden nemzet, mely elmú lt kora emlékezetét semmivé teszi, vagy semmivé lenni hagyja, saját nemzeti életét gyilkolja meg…” Aztán Bárdossy László a kivégzésekor: “Istenem, mentsd meg hazánkat ezektől a bitangoktól!” Az Országgyűlés 1990. évi tavaszi ülésszakának május 22ei ülésén Antall József a következőt mondta: “Ünnepi pillanatban állok a Magyar Országgyűlés és az egész nemzet nyilvánossága előtt, olyan pillanatban, amelyet végtelennek tűnő várakozás előzött meg, s amelyről gyakran hittük, hogy talán sosem fog eljönni. De ha el is jön valaha, azt közülünk kevesen érik meg. Megrendülve gondolok azokra a társainkra, nevesekre és névtelenekre, akik nem élték meg e hőn áhított napot. (19.30) A pillanat ünnepi voltát azért is hangsúlyozom, mert bizony néha fáradtak és türelmetlenek v agyunk mindnyájan, politikusok és a közvélemény egyaránt. Vannak honfitársaink közt olyanok, akik még aligalig fogták fel, mert aligha foghatták fel a körülmények folytán, hogy ütött a nagy változás órája, hogy Magyarországon forradalom zajlott le, amely ha követel is még lemondást és türelmet, mégis mindnyájunk számára az emberi jogok teljes körű szabadságát hozza el, az egyéni és nemzeti méltóság helyreállítását, a tehetség és jobbra törekvés kibontakozását ígéri, és véget vet” - és ez a lényeg - “a kett ős nyelv, a hazugság és az elhallgatott igazságok négy évtizedes országlásának.” Reményik Sándor, Ahogy lehet: “Hát vesd meg lábad ott, ahol megállhatsz, / S azt mentsd, azt a talpalatnyi helyet, / Szikrát a tűzből, cseppet a folyóból, / A töredéket eltört mondatból, / Minden magmaradt árva keveset: / Ahogy lehet...” Bella István, Halotti beszéd: “Gyere, fiam, menjünk el apánkhoz, / Menjünk Donkanyarapánkhoz, / VoronyezsDonkanyarapánkhoz, / IsonzóGalíciaapánkhoz, / VilágosTemesvárnagyapánkhoz, / ObJe nyiszejöregapánkhoz, / VénsírAtlanti Óceánapánkhoz, / A Szabadság Szoborkopjafához, / a Fáklyaravatali gyertyához, / gyere szanaszétapánkhoz, / szanaszétszívű, szavú apánkhoz. / Egyik lábunk Északnak menjen, / másik lábunk Delelő Délnek, / Balsorsvéreskard kezünket / nyargaltassuk kopjás Keletnek, / Koponyánkat, Gellért hordóját, / gurgassuk keresztes Nyugatnak.” Tisztelt Országgyűlés! Az alaptörvény és a most előterjesztett törvény a következőképpen rendelkezik: “Hazánk 1948. március 19én elvesz ített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május 2ától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk.” Mindenki tudja,
