Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 30 (144. szám) - A nemzeti felsőoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - KOVÁCS TIBOR (MSZP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - GÚR NÁNDOR (MSZP):
5766 Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Bocsássanak meg, én nem kioktatni akartam senkit sem, de egy fogalomhoz nagyon sok vér és nyomorúság tapad: az államosításhoz. Ezt nem lehet összekeverni azzal, amikor az állam feladatokat vállal az állami közoktatásban. Köszönöm, ha me gértettek, és bocsássák meg, hogy megosztottam önökkel a gondolataimat. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : A következő felszólaló kétperces időkeretben Kovács Tibor, az MSZP képviselője. KOVÁCS TIBOR (MSZP) : Köszönöm szépen. Babák képv iselő úrnak megbocsátottuk volna a hozzászólását, ha a dolog lényegéhez - amiről eddig beszéltünk - szólt volna hozzá egyébként. Az állami felsőoktatás önköltségessé tétele kapcsán mindenképpen beszélni kell arról, hogy lényegesen csö kken majd a felsőoktatásban tanuló diákok száma, de az is kérdéses természetesen, hogy a közoktatásból kik lesznek azok a diákok, akik bekerülhetnek egy ilyen rendszerbe. És itt rögtön fel kell tenni a kérdést, hogy az a törvény, amit az államtitkár asszon y benyújtott a parlamentnek, gyakorlatilag úgy átalakítja a rendszert, hogy amennyiben nem lesz működőképes a rendszer, akkor egyszerűen összeomlik, és nem lesznek olyan diákok, tanulók, akik ebből a rendszerből a felsőoktatásba jelentkezhetnének. Miért mo ndom ezt? Az önök számításai alapján is mintegy 700 milliárd forintnál is többe kerül a rendszer átalakítása, és amikor a képviselőtársam feltette azt a kérdést itt a parlamentben azonnali kérdés formájában az ön miniszterelnökének, hogy vane a kormány sz erint megfelelő forrás arra, hogy ez a rendszer működőképesen elindulhasson a következő években, akkor a miniszterelnök azt a választ adta, hogy ő erre semmiféle garanciát nem tud adni. Tehát önök most nem csinálnak mást, mint a vak ló bátorságával nekimen nek a falnak, elindítanak egy olyan átalakított rendszert, aminek a finanszírozásához nincsenek meg még a töredékforrások se. Jó lenne egyébként, ha erről beszélnének, és tételesen Babák képviselő úr is, amikor majd államosítják a településének az iskolájá t, megkérdezné az államtitkártól, hogy a továbbiakban hogyan fog működni ez a rendszer, milyen finanszírozása lesz, hogyan lesz képes fenntartani azt a magas színvonalú oktatást, ami az egyetemi beiratkozáshoz szükségeltetik. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót Gúr Nándornak, az MSZP képviselőjének, kettő percben. GÚR NÁNDOR (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Még mindig annál maradok, amíg korrekt választ nem kapok, ami Pósán képviselőtársam által megfogalmazásra került. Tudja, képviselőtársam, az a rendszerátalakítás, amit önök véghez akarnak vinni, nem a tehetséges gyermekek, hanem a tehetős családban, a vagyonosabb családokban élő gyermekek érdekeit szolgálja, egyszerűen azért, mert ha felére, 25 ezerre redukál juk az állami finanszírozottaknak a számát, a költségfinanszírozott vagy akár megnövekvő helyek tekintetében, akkor sem fognak tudni helytállni és megfizetni annak a költségeit azok, akiknek tehetséges gyerekeik vannak, de ők maguk nem tehetősek. Nagyon eg yszerű a képlet: lesz mondjuk, 25 ezer államilag finanszírozott férőhely, erre a finanszírozott létszámi keretre kőkemény verseny lesz, majd bármennyi költségfinanszírozott, amelynek a tekintetében azok, akik még tehetségesek, de nem fértek be az első 25 e zerbe, nem fognak tudni bemenni, ha nincs megfelelő szülői háttér. Ez az önök ars poeticája: mindenkit, aki ma nincs abban a helyzetben, hogy kellő anyagi háttérrel és biztonsággal rendelkezzen a család részéről vagy önmaga részéről, kiszorítani mindenhonn an. Aki bizonyos értelemben a szegénység peremén él, az menjen a nyomor irányába. Aki ma tehetős, aki ma jómódú, annak a gyermeke pedig, még akkor is, ha fele olyan tehetséggel sem bír, mint adott esetben egy szerényebb jövedelmű családban
