Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 29 (143. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A nemzetiségek jogairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SZÁVAY ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SZABÓ TIMEA, az LMP képviselőcsoportja részéről:
5335 Mielőtt államtitkár úr reagálna arra, h ogy mikor került fel a törvény és melyik változata (Szászfalvi László: Nem tudom, sajnos.) , hangsúlyozom azt, hogy hétfőn kora délután, amikor a sürgősségbe való vételről tárgyaltunk, még nem volt irományszám, úgy, hogy egyébként szerda délelőtt az emberi jogi bizottság tárgyalta már ezt a törvényt, tehát valóban 1,5 napunk volt e törvény áttekintésére. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormányoldal azt a látszatot igyekszik kelteni - és egyébként a szándékában nem kételkedünk , hogy az új nemzetiségi törvény m egakadályozza majd a nemzetiségi jogokkal való visszaélés lehetőségét. Itt többen említették ezt, mint az etnobizniszt. E törekvésnek azonban ellentmond az, hogy az előterjesztő továbbra is az identitásválasztás, vállalás szabadságának elvét teszi elsődle gessé, és nem fogalmaz meg olyan garanciákat, amelyekkel kiküszöbölhető lenne, hogy a nemzetiséghez nem tartozók gyakorolják nemzetiségi jogaikat. Az új nemzetiségi törvény így előre meghatározott tartalom nélküli biankó felhatalmazást ad a választási eljá rás szabályainak kialakítására. A törvénynek tartalmaznia kellene a nemzetiséghez tartozás megítélésének objektív szempontrendszerét. Ehhez támpontot nyújthatott volna a kisebbségi biztos és az adatvédelmi biztos 2009es év végén elfogadott jelentése az et nikai identitásvállalás gyakorlásának garanciáiról, amelyet az alábbiakban részletesen ismertetnénk, kiemelten azért, mert maga a probléma már elhangzott, azonban a megoldások kevésbé. Tisztelt Képviselőtársaim! Az említett jelentés gyakorlati szempontú ja vaslatot tesz az egyes programokban, támogatásokban, intézkedésekben való részvétel vagy részesedés jogát illetően. A biztosok által megfogalmazott javaslat úgy fogalmaz, hogy a diszkriminációs élethelyzetekben, illetve az ezeken alapuló jogviszonyokban ne m az identitás, hanem a származás külső percepciója a fontos, tehát mindazon jegyek, amelyek alapján valaki identitásától függetlenül, ténylegesen vagy a külvilág szemében tartozik valamely kisebbséghez. Elsődleges szempontoknak a népi ruházatot, a bőrszín t, illetve az egyéb külső jegyeket, az adott kisebbségre jellemző, körükben elterjedt vezetéknevet, keresztnevet, valamint a szülők nevét és származását, illetve lakóhelyét, különösen hangsúlyosan a kisebbség tagjaként való elismerését és a kommunikációt, a nyelvhasználatot, az akcentust különbözteti meg. Ha az előbb felsorolt elsődleges szempontok közül kettő fennáll, akkor az ajánlás szerint az adott jogviszony szempontjából az adott kisebbség tagjaként feltételezhető a nevezett személy. Másodlagos szempo ntként - amelyet akkor alkalmaz, ha az elsődleges jellemzők közül csak egy állapítható meg - a szociális helyzetet, az iskolai végzettséget, a családmodellt, a munkahelyi státuszt, vallásra utaló jelet vagy magatartást, valamint a szociális ellátásokban va ló részesedést és a foglalkozást jelöli meg. Ez a szempontrendszer anno egyébként széles támogatást élvezett. Az egyes programokban, támogatásokban való részvétel, illetve részesedés megítélésének szempontjából az önkéntes megvallás önmagában tehát nem elé g, az objektív szempontok tekintetében érdemes az adott pályázat, támogatás, intézkedés funkciója szerint relevanciatesztet alkalmazni. Amennyiben a kisebbségi mivoltnak az identitásvonása releváns az adott jogviszony tekintetében, akkor ehhez a kapcsolódó objektív ismérvek meghatározása válhat szükségessé. Ennek megerősítésére a közösség általi elismerés szükséges. Az objektív garanciális szempontok mérlegeléséhez a kisebbségi önkormányzat által adott ajánlás szolgá lhat alapul, amely szempontrendszert ad a kisebbségi közösség általi elismeréshez. Az ajánlás csak az előre megadott szempontok alapján, indoklással ellátva készülhet. Ehhez a biztosi javaslat formanyomtatvány készítését javasolta, amelyen a kisebbségi önk ormányzatnak egyrészt be kell jelölnie azokat a kritériumokat, amelyeknek a pályázó megfelel, másrészt pedig szövegesen is indokolnia kell, hogy ezeknek milyen módon felel meg. Az ajánlásnak a következő kritériumokat kellene tartalmaznia. Elsődleges kritér iumként a leszármazást, a családi állapotot, a nyelvismeretet, a kulturális hagyományok ismeretét és ápolását, a közösségi események, rendezvények látogatását és a kisebbségi oktatásban való részvételt jelöli meg. Szintén elsődleges kritérium a kisebbségi közéletben való aktív részvétel, a kisebbség társadalmi
