Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 29 (143. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A nemzetiségek jogairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - LENDVAI ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
5318 kultúra része, amelynek minél szélesebb érvényesüléséhez az előttünk fekvő törvényjavaslat az elkövetkezendő évtizedekben nagyban hozzá fog jár ulni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : A következő felszólaló Lendvai Ildikó, az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka. Képviselő asszony, öné a szó. LENDVAI ILDIKÓ , az MSZP képviselőcsoportja r észéről: Köszönöm a szót, alelnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy először én is tisztelettel köszöntsem vendégeinket. Nemcsak nekik, de róluk, az ő jogaik kiteljesítése érdekében is beszélünk. Azt hiszem, hogy okos törvényhozó csak nagyon óvatosan, nagyon jó okkal és jó szándékkal nyúlhat hozzá a nemzetiségi, nemzeti és etnikai kisebbségi jogok szabályzásához. Magyarországon - de más országokban is - ennek a szabályzásnak különös jelentősége van. Úgy kell bánnunk vele, mint a hímes tojássa l, mert nagyon értékes dolgot, a hazai nemzetiségek önigazgatási, kultúra- és nyelvhasználati jogait érintjük; nagyon értékes és nagyon törékeny dolgot, hiszen minden kisebbségi jog erősen védendő és dupla garanciákkal biztosítandó. Két okból is különös je lentősége van annak, ha ilyen szabályozási feladatra vállalkozik az Országgyűlés. Az első az, amit helyesen kimond a mostani törvényjavaslat is, hogy a magyarországi nemzetiségek államalkotó tényezők, kultúrájuk és nyelvük része Magyarország szellemi öröks égének, nélkülük szegényebb volna az ország; nemcsak ők volnának szegényebbek, hanem mi, a többség is szegényebbek volnánk. Azt sajnálom, hogy az 1993as korábbi szövegből nem vett át még egy fontos mondatot ez a javaslat, de talán nem a mondat a lényeges; ha a szellemét átveszi, akkor már sokat tett. Az 1993as szövegben még az is szerepelt a nemzetiségi, nemzeti és etnikai kisebbségi jogokról, hogy ez nem a többség adománya és nem a kisebbség kiváltsága. Ezt nagyon fontos mondatnak érzem, mert ez a mondat - vagy ha mondat híján a törvény szellemében bízunk, akkor egy ilyenfajta felfogás - az, ami ezeket a jogokat egyének és közösségek elidegeníthetetlen jogának fogja fel. Fontos ez tehát ebből a szempontból is, de éppen Magyarország történelmi helyzete mia tt Magyarországnak van külön és jó oka arra, hogy különös óvatossággal, érzékenységgel és figyelemmel foglalkozzék nemzetiségi jogokkal. Magyarországnak - kisebbségnek és többségnek egyaránt - elemi és eminens érdeke, hogy modellt mutasson arra, hogyan kel l a nemzetiségi jogokat kezelni, hiszen a magyarok egyik szempontból a többségi nemzet részei, másik szempontból más részeik viszont éppen hogy kisebbségeket alkotnak. A modellalkotás kötelessége nyilván nemcsak a határon túlra való figyelmeztetés és példa adás miatt fontos, hanem fontos az itt élő nemzetiségek szempontjából is, és ez a két szempont egymást erősíti. Az ember nem nagyon akar filozófiai elvekbe belebocsátkozni, hiszen nagyon sok gyakorlati mondandóm is lesz a törvény kapcsán, de a modellalkotá s és a példaadás szempontjának hangsúlyozásakor mégsem állom meg, hogy ne utaljak Kantnak egy viszonylag ismert, talán még a középiskolákban is tanított gondolatára. Azt szokták kategorikus imperatívusznak nevezni Kant nyomán, ha az ember vagy egy közösség a cselekedetei erkölcsi vezérlőelvének - ahogy ő mondja, maximájának - azt tekinti, hogy mi volna, ha mindenki úgy cselekedne, mint ő. Azt hiszem, hogy amikor ezzel a törvényjavaslattal foglalkozunk, akkor ezt az igazságot szintén figyelembe kell venni. O lyan törvényt kell alkotnunk, amit nemcsak a hazai nemzetiségek jogainak kiszélesítése érdekében látunk szívesen, hanem szívesen látnánk a Föld, Európa, a régió bármely országában is a nemzetiségi jogok szabályzásaként. Mindezeknek a fontossági szempontokn ak megfelelően véleményem, véleményünk szerint két fontos szempont minősíti azt, hogy egy törvényjavaslat valóban megfelele a komoly jelentőség kiemelt céljának. Az egyik elemi szempont, aminek meg kell felelni, hogy terjessze ki a nemzetiségi jogokat, a nemzetiségi nyelv, kultúra szabadságának jogát, az önigazgatás lehetőségét - erősítse és
