Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 28 (142. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - SZŰCS ERIKA (független):
5236 Sokan e mlítették a német és a svéd gyakorlatot. Igen, valóban ott egy elmélyült, cizelláltabb, de sokszor teljes természetességgel működő érdekvédelem van, szemben a mai magyar gyakorlattal, de az az érdekvédelem is a munkahelyeken alakul ki, közvetlenül a munkav égzés helyén, és nem az irányítási pozíciók mellékleteként vagy amellett működve. Azt hiszem, hogy ha ezt a célt a szakszervezetek fel tudják vállalni, a tevékenységüket meg tudják tölteni tartalommal, nagyobb részben vállalják fel az érdekvédelmet, lemenn ek a munka világába, akkor nem lesz baj azzal a kollektív érdekvédelemmel sem, amit egyébként kereszténydemokrata hagyományként mindig fel is vállaltunk. Én azt hiszem, hogy ezzel a munka törvénykönyvével a magyar munkáltatók és munkavállalók elindulhatnak bátran abban a versenyben, ami előtt állunk ebben az átalakuló, válsággal, bizalmi válsággal, államadóssági válsággal, termelési válsággal küzdő Európával. A célunk nem lehet más ebben az esetben, mint hogy együtt, munkáltatók és munkavállalók oldjuk meg a munka világának problémáját, és ezáltal segítsük egymást aziránt, hogy minél több munkahely teremtődjön. Úgy gondolom, hogy ez a tervezet erre alkalmas lesz. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Szűcs Erika független országgyűlési képviselő. Megadom a szót 15 perces időkeretben. SZŰCS ERIKA (független) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Reméltük , hogy ez a törvény is legalább annyira érdekli Lázár képviselő urat és a Fideszfrakciót, mint a baletttáncosok sorsa, de az ülésvezetésből úgy tűnik, hogy itt nem az összevonás történt meg, a részletes vitában a szakaszok összevonása, hanem a vita lezár ása, hiszen nincs kétpercesre lehetőség, emiatt az egész ügy átment egy általános vitába, ahol újra elmondják a képviselők azokat a dolgokat, amiket már korábban is. Én azért szeretnék visszatérni konkrétumokra, bár az egész törvényjavaslatnak a karaktere mégiscsak kiderül a 192. sorszámon Baracskai József Demokratikus Koalíciótag képviselőtársam által jegyzett módosító indítványból. Ez arról szól, hogy a törvény szövegét, amely úgy szól, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harma dik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el vagy nem köthet ki, mi javasoljuk kiegészíteni azzal, hogy ilyen hozzájárulás egészségügyi szolgáltató szervezetben nem köthető ki és nem fogadható el. Mit is jele z ez az egyszerű mondat, ami egyébként számtalanszor különböző megfogalmazásban előfordul a törvényjavaslatban? Kifejezi azt, hogy hogyan is viszonyul a törvényalkotó a versenyképesség kérdéséhez. A versenyképesség kérdésében tulajdonképpen két dolgot teki nt ma Magyarországon problémának a versenyszférában: egyrészt a magyar munkavállaló béreinek nagyságát, másrészt pedig, hogy a jövedelmének és munkakörülményeinek alakításában van egy független érdekvédelmi szervezet, amelynek van ereje, befolyása, vagy le galábbis volt ereje, és reméljük, hogy lesz a jövőben is ereje, a szakszervezetek, amelyek ezeknek a körülményeknek az európai trendnek megfelelő folyamatos javításáért küzdöttek, és nagyon sok eredményt értek el. Árulkodó, hogy az önök által nagyon sokrét űen egyeztetettnek mondott törvényjavaslathoz 728 módosító indítvány került benyújtásra, és ha ezt megnézik, ezek a módosító indítványok bizony jellegükben nem “és”, “vagy”, “mert” meg technikai jellegűek, meg pontosítók, meg szebb magyarkodás, hanem bizon y tartalmi kérdéseket illetnek, és nagyonnagyon sok kérdés a munkavállalói bérezés és jövedelem kérdését illeti. A Demokratikus Koalíció képviseletében az általános vitában is elmondtam, hogy alapvető tévedésnek tekintjük azt a gazdaság- és társadalomfelf ogást, amely sajnos nemcsak ebben a munka törvénykönyvében, hanem a Ház előtt fekvő egyéb törvényekben is, mindenekelőtt az oktatási
