Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 28 (142. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - SCHEIRING GÁBOR (LMP):
5232 Most felszólalásra megadom a szót Scheiring Gábor képviselő úrnak, LMPké pviselőcsoport. Öné a szó. SCHEIRING GÁBOR (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Haladnék lépésről lépésre. Először is az 1. ajánlási pont szerint szeretnék hozzászólni. (Zaj. - Az elnök csenget.) Ebben az ajánlási pontban Kaufer Virág képviselőtársam a törvén y céljával kapcsolatban fogalmaz meg módosító javaslatot, itt ugyanis az szerepel, hogy a törvény célja a tisztességes foglalkoztatás feltételeinek a megteremtése. Szerintünk a törvényben foglaltakkal ez a cél oly mértékben ellentmondásban van, hogy semmik éppen sem méltó a munka törvénykönyvének az elejére, úgyhogy mi ennek a törlését javasoljuk. Mi azt gondoljuk, hogy amikor a kormány ebbe az irányba köteleződött el, amikor úgy döntött, hogy a munkavállalói jogok csorbításával kívánja a mobil tőke érdekeit kiszolgálni, akkor egy nagyonnagyon rossz modell mellett kötelezte el magát. Ma ugyanis két irányba lehetséges megújítani a magyar gazdaságot. Az egyik irány a kiszolgáltatottság szélsőséges fokozásának az iránya, az a modell, amiben gyakorlatilag rabszo lgasorba taszítjuk a munkavállalókat. A másik irány, amire számos példa adódik Európában, Németország, Svédország, de KeletEurópában is sokkal közelebb áll ehhez a modellhez Lengyelország vagy Szlovénia, ezek azok a modellek, ahol a munkavállalókat komoly védelem biztosítja a munkáltatóval szemben. Ez a jól védett munkavállalói réteg egy erős szakszervezeti mozgalom segítségével kooperatívan részt vesz a termelési folyamatokban, és ez az együttműködésre épülő kooperatív gazdasági berendezkedés az, amelyik a helyi gazdaság megerősödését tudja szolgálni. Ha megnézzük, hogy a gazdasági világválsággal szemben mely modellek voltak valójában válságállóak, akkor azt látjuk, hogy Szlovénia, Németország azok a modellek, ahol a munkavállalói jogokra építettek, ahol a helyi termelésre építettek, ahol a helyi erős gazdaságra építettek, ezek voltak válságállóak, szemben azokkal a modellekkel, amelyek a munkavállalók kiszolgáltatottságán keresztül próbálják meg vonzani az adott országba a mobil tőkét, a spekulatív tőkét, amely amilyen gyorsan jön, olyan gyorsan megy is, hatalmas nagy romokat hagyva maga után. Tehát amikor a Fidesz elköteleződött a munkavállalói jogok ilyeténképpen történő lebontása mellett, akkor azt gondolom, visszaélt azzal a kétharmados felhatalmazással , amit kapott a választóktól, ez a kétharmados felhatalmazás ugyanis arra szolgált, hogy helyezzük új alapokra a gazdaságot, állítsuk a pénzügyi rendszert a reálgazdaság szolgálatába, és juttassuk munkához az embereket, nem pedig arról, hogy szolgáltassuk ki a munkavállalókat minden eddiginél jobban a munkáltatói érdekeknek. Én egyetértek minden kormánypárti képviselővel a tekintetben, hogy az elmúlt húsz év ebből a szempontból meglehetősen siralmas volt, és egy folyamatos mélyrepülés jellemzi a munkavállal ói jogokat Magyarországon. Ugyanakkor a leghatározottabban visszautasítom azt a következtetést, amit ezzel kapcsolatban levonnak, ugyanis önök ehhez a gyakorlathoz kívánják igazítani a jogrendszert, azt mondják, ha már nem lehet megvédeni a munkavállalói j ogokat, ha már úgyis kiszolgáltatottak a munkavállalók, akkor foglaljuk törvénykönyvbe a kiszolgáltatottságot, és akkor legalább nem lesz a gyakorlat és a jogszabályi környezet között ekkora ordító ellentét. Mi éppen ellenkező irányba mozdulnánk el. Egy következő alapvető jelentőségű probléma, hogy a munkáltató kezébe a munkáltató ellenőrzésére nézvést nagyonnagyon súlyos és számos alapvető jogot sértő intézményi eszközt adnának. A 12. és a 17. ajánlási pont kapcsán fogalmaznám meg ezt a kritikámat. Kaufer Virág képviselőtársam nyújtott be számos módosító javaslatot, amely arra vonatkozik, hogy érjük el azt, hogy a munkáltató érdekeit sértő gyakorlatot adott esetben, ha ez az aktivizmushoz vagy az érdekképviselethez kapcsolódik, akkor igenis gyakorolj on a munkavállaló. Miről is van szó? Önök gyakorlatilag a szakszervezeti mozgalmat, a munkavállalói érdekképviseletet lehetetlenítik el azzal, ha megvonják a munkavállalóknak azt a jogát, hogy a munkahelyen kívül adott esetben bírálja a munkáltatót. Ez egy nagyonnagyon súlyos visszalépés, mi
