Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 23 (140. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - BABÁK MIHÁLY (Fidesz):
4709 hogy Magyarország elsőszámú exportimport partnereiről van szó, németekről, osztrákokról, franciákról, olaszokról, hollandokról. Nem értették a kérdést, nem értették a dilemmámat. Visszakérdeztek: akkor ki csinálja? Én is megkérdezem azokat a képvise lőtársaimat, akik értetlenkedtek ezeknek a kérdéseknek a kapcsán: uraim, akkor ki csinálja? Tehát ha nem a kamara, akkor ki csinálja? Tehát kihez kell telepíteni ezt a feladatkört? Tehát ami működik, jól működik, mondjuk, 400 éve a franciáknál, 160 éve műk ödik a németeknél, akkor ez nekünk miért nem jó? Tehát tényleg szívesen várom a véleményüket ezzel kapcsolatosan. A harmadik kérdés a gyakorlati oktatók kérdése. Ezt elegánsan elkerülték, úgy két órával ezelőtt az egyik hozzászólásomban mondtam, hogy szíve sen várnék ezzel kapcsolatban néhány kérdést, néhány hozzászólást. Kérem szépen, itt az oktatóknak meg a tanároknak is meg kell újulni. Ezt ki kell mondani, hogy itt tananyagfejlesztés van, tananyagfejlesztést kell előkészíteni, a gyakorlati képzést és az elméleti képzést meg kell újítani. Menjenek be Stuttgartban egy szakmunkásképző intézetbe, nézzék meg, hogy milyen eszközökkel, milyen szerszámokkal, milyen informatikával dolgoznak! Utána menjenek be bármelyik magyar megye szakmunkásképző intézetébe, és v essék össze a kettőt, és gondolkodjanak el rajta! A negyedik a hiányszakmák kérdése. Nem tudjuk, hogy mi a hiányszakma; www.mkik.hu honlap, tessék megnézni a 2009es, 2010es fölmérésnek az eredményét. A következő a nyelvi ismereteknek a kérdése. Egyetérte k azokkal az ellenzéki képviselőtársakkal is, akik forszírozzák a nyelvismeretek kérdését. És tudom, hogy hallatlanul nehéz lesz ez a feladat, és hallatlanul nehéz lesz ennek a kérdésnek a megoldása, ugyanis a hazai szakmunkásképző intézetek, tisztelet a k ivételnek, erre teljesen felkészületlenek. Itt nem nyelvvizsgát kell tudni tenni, műhelynyelvet kell tudni beszélni. Itt vannak a multinacionális cégek, itt vannak a külföldi befektetők; tudni kell a szerszámok nevét, add ide, tedd oda, reszelj, húzd meg, fogd meg, tedd oda. Tehát a legalapvetőbb dolgokat. De akkor visszakérdezek: a tanári kar ezt tudja? Tehát a szakmunkásképző intézetekben tudja ezt a tanári kar? Végezetül egy hatodik gondolatot szeretnék elmondani. Számomra ez az egész szakképzési törvény arról szól, hogy a szakképzési piramist a hegyéről a talpára állítsuk. Az nem mehet Magyarországon, hogy szakmunkásból van a legkevesebb, diplomásból meg a legtöbb! Ez egy agyrém! Ezt a talpára kell állítani. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypá rti padsorokban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Van több kétperces bejelentkező, a Fidesz hátralevő 4 perc 50 másodpercére hárman jelentkeztek; csak azért szólok, hogy tudják egymásnak beosztani az időt. Először Babák Mihály képviselő úr, Fidesz. BABÁK MIHÁL Y (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr, a szólás lehetőségét. Kupcsok képviselőtársam egy fontos kérdést emlegetett, mégpedig a kamara ügyét, és ezzel kapcsolatos ellenvéleményeket. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! 1945ben, a háborút követően megbicsaklott a ko rábban céh, majd később az ipartestületek sorsa, amelyek a tisztes szakma nagyon fontos önszerveződő és ugyanakkor önrendelkező szakmai cégei voltak. Aztán később a háború után, a szocialistarealista világban a kisiparosoknak volt csak némi szövetsége, és ennek tűnt el a kompetenciája a szakmát illetően, és csak a kisiparosokra vonatkozott. (15.00) Úgy gondolom, hogy Európában mindenhol értik a kamara fogalmát, ahogy mondta Lajos barátom, mert ténylegesen értik, és nagyon fontos a tisztes szakma kamarájána k a vélekedése a szakképzésben és minden szakmával, sőt, a kétkezi munkával kapcsolatosan is. Szeretnék
