Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 23 (140. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - MICHL JÓZSEF (KDNP):
4699 munkaerőpiaci szereplők és az intézmények legyenek egymással kontroll- és megrendelő viszonyban. Ami nincs rendben, az egészen biztosan az, ami most a munka törvénykönyvével történt, merthogy ott a regionális bérminimumok lehetőségével bizony éppen ellenható lépéseket fog tenni a kormány abban, hogy a szakmunkások amúgy is alacsony társadalmi presztízsét emelni lehessen, hiszen itt továbbmenni a bértarifarend szer felé kéne, amelyik a garantált szakmunkás bérminimumokat jelentené, nem pedig a bérminimum regionális lebontása és lerontása irányában. Ezt elvi kérdésként vetem fel. A második ilyen kérdés a regionális munkaerőpiaci szereplők bevonása helyett a megy ei szereplők szerepeltetése a munkaerőpiaci megrendelésnél. Higgyék el nekem, nincsenek a megyehatárokhoz szabott regionális munkaerőpiacok. Sajnos, ezt a dolgot nem lehet megyehatárhoz kötve csinálni. Ha ez így van, akkor ezen oldani kell, ezen változtat ni kell, ezt a kérdést hozzá kell igazítani. A harmadik dolog, amit szeretnék megemlíteni, a szakmunkásképzés továbbra is zsákutcás jellege elleni lépések. Nem a szakközépről beszélek, hanem a szakmunkásképzésről. Itt kiegészítő programokra van szükség, me rt ha így marad a szabályozás, az drámát jelent, az a társadalmi mobilitást tovább fékezi. Ma sincs jó helyzet, de itt erre különösen felhívom a figyelmet. A következő kérdés pedig az ifjúsági és felnőttképzés egymáshoz való viszonya akár úgy is, hogy abba n az intézményrendszerben, ami az ifjúsági szakképzés, lehessen megvalósítani a továbbképzés és felnőttképzés feladatait is. Tudjuk jól, hogy az egyetemekre is mekkora tudást visz be a továbbképzés lehetősége. Itt is ugyanerre volna szükség. Ha ezekben az irányokban lehetne továbbmenni, akkor volna miről beszélni. Itt valóban alapvető átdolgozásra van szükség ahhoz, hogy támogatható és hasznos legyen ez a törvény, különben pedig ezekben az irányokban rossz utat választ. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. A következő felszólaló Michl József képviselő úr, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr! MICHL JÓZSEF (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlé s! Abszolút logikus és helyes, hogy a szakképzésről szóló törvény vitája és magának a törvénynek a megújítása a köznevelési törvénnyel szinte azonos időben kerül be a parlament elé tárgyalásra, és a tárgyalása a mai napon összecsúszik. Ez nagyon helyesen m utatja azt a szoros összekapcsolódást, ami a két törvény között van. Amit leginkább szeretnék kiemelni, az az állami szerepvállalás erősödése mind a két területen. (14.10) Az a törekvés, ami a köznevelési törvényben is megfigyelhető, és tapasztalhattuk, h ogy az állam jóval nagyobb szerepet vállal ebben a kötelezettségben, ami ősidőktől fogva a nagy közösség kötelezettsége, hogy a nemzet teljességét figyelembe véve tervezze meg, alakítsa és kövesse figyelemmel az oktatás minőségét és működését, éppen ez a f ontos szempont a szakképzés területéről, vagyis a köznevelésből, közoktatásból kikerülő gyermekek számára hasonlóan nagyonnagyon fontos. A szabadság természetesen így is bőséggel megmarad az intézményeknek, a pedagógusoknak, ami szintén nagyon helyes. Ann ak a lehetőségét ez a törvény, azt gondolom, csak erősíti, hogy továbbra is lehessen jó iskolát teremteni Magyarországon, jó szakiskolát lehessen teremteni továbbra is. Itt szeretném nagyon megköszönni azoknak a pedagógusoknak az áldozatos munkáját, akik i lyen intézményekben tanítanak. Azt gondolom, aki maga is esetleg nemcsak tanulóként, pedagógusként vagy szülőként, hanem egyáltalán külső szemlélőként megvizsgálja, elmegy egy ilyen intézménybe,
