Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 23 (140. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - ROMÁN ISTVÁN (Fidesz):
4695 Tehát úgy gondolom, hogy az a fajta módosítás, ami ezen a területen történik, és a gyakorlati képzésre hel yezi a hangsúlyt, mindenféleképpen segíthet abban, hogy minél több gyerek szerezzen gyakorlati képesítést, és a szakmai munkában helyezkedhessen el. A másik szempont, amit szeretnék a figyelmükbe ajánlani, az az összehangoltság szempontja. Több szó esett m ár a mai napon a tiszkek szerepéről. Nagyon jól tudjuk, hogy a tiszkeket két dolog hozta össze. Az egyik az, hogy lehetett pénzt pályázni intézményfelújításra és eszközbeszerzésre, a másik pedig az, hogy így lehetett a szakképzési hozzájáruláshoz hozzájutn i. Ezek az integrációk sok esetben nem valós integrációk voltak. Természetesen vannak olyan példák, ahol jól működtek a tiszkek, de sok olyan példa is van, ahol az igazi integráció nem történt meg. Ez a törvénytervezet előrelépé s abban a tekintetben, hogy valódi integráció fog bekövetkezni, valódi integráció fog megtörténni ezen túlmenően, és az a fajta összehangoltság, ami a szakképzés területén meg kell hogy legyen az intézmények között is, és aminek egyébként legnagyobb akadál ya sok esetben az volt, hogy több fenntartó működtetett akár egy kisebb földrajzi területen belül is intézményeket, tehát ez a fajta összehangoltság a későbbiekben meg fog történni. Az állam egyértelmű megrendelőként fog megjelenni a szakképzés területén, és próbálja azt segíteni, hogy egyrészt a párhuzamosságok megszűnjenek a rendszerben, másrészt pedig azokra a képzésekre legyen nagyobb hangsúly fektetve, amelyre igazából szükség van. Felmerült a RFKBk kérdése is. Ebben a tekintetben is volt nagyon sok h iányossága annak a rendszernek, ami jelenleg is működik, és amit mögöttünk kívánunk hagyni. Az egyik ilyen jellegzetessége volt az, hogy például ha az RFKB döntést hozott arról az önkormányzati fenntartású intézmények esetében, hogy egyegy szakképzést be kell fejezniük, erre megjelentek ugyanazon a településen magáncégek, amelyek a szakmai tanárokat alkalmazva ugyanúgy folytatták tovább egyébként azoknak a divatszakmáknak a képzését, amiket az RFKB maga azért tiltott meg, mivel igény nem volt rájuk, és nyi lvánvalóan ez a diákok számára is egyfajta zsákutca volt. (13.50) Ezeket a problémákat, azt gondolom, az új rendszer kezelni fogja. Tehát ez egy olyan terület, az összehangoltság területe, amire azt lehet mondani, hogy valami volt, de nem az igazi, nem vol t igazi összehangoltság sem az intézmények egymás közötti működésével, sem pedig a gazdasági szféra igényeivel. A törvény elfogadása után szerintem ez változni fog. A harmadik szempont pedig, amilyen szempontból vizsgálni szeretném a törvényjavaslatot, az a rugalmasság, ahogy előzetesen is elmondtam, hogy ahhoz, hogy rugalmas legyen a szakképzési rendszer, ahhoz megfelelő átjárhatóság kell. Azok a kerettantervek, amelyek el fognak készülni a szakképzés területén, úgy gondolom, hogy ezt az átjárhatóságot biz tosítani fogják. Ugyancsak fontos idekapcsolódva a pályakövetés rendszere. A felsőoktatásban néhány évvel ezelőtt a pályakövetési vizsgálatok megindultak, ott vannak jó tapasztalatok, sőt, ma már ott tartunk, hogy felsőoktatási intézmények a beiskolázási s tratégiájukat is a pályakövetési eredményekre alapozzák. Úgy gondolom, hogy a pályakövetés megvalósítása segíteni fog abban, hogy mindenki számára nyilvánvaló legyen, hogy a közpénzeket mennyire hatékonyan használja fel a tanigazgatás, illetve olyan szempo ntból is nagyon fontos, hogy ne csak a közösséget nézzük, hanem az egyének szempontját: a diákok és a szülők számára is nagyon fontos információt fog jelenteni, hogy milyen esélyeket rejt ez magában az elhelyezkedést, a további jövőt tekintve. Ez ezért is nagyon fontos, mert többen emlegették, hogy nehezen tervezhető a szakképzés rendszere, ugye, a világ változik körülöttünk, a gazdasági helyzet is változik, de talán ezek a pályakövetési vizsgálatok segítenek majd abban, hogy minél optimálisabb megoldások s zülessenek. Zárásképpen engedjék meg, hogy felhívjam még a figyelmet egy olyan intézményre, ami jelen pillanatban még nem szerepel a törvénytervezetben, de azt gondolom, ha ez a módosítás megtörténik, akkor a későbbiekben érdemes rajta elgondolkodni, ez pe dig a validáció kérdése. Ez ÉszakEurópában működő rendszer, ami tulajdonképpen magyarra fordítva arról szól, ha valaki
