Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 23 (140. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - KUPCSOK LAJOS (Fidesz):
4685 működik, mindössze félmillió ember végez közvetlen termelőmunkát, holott ennek háromszorosára lenne szükség. Tervünk egymillió, döntően aluliskolázott, illetve szakképzetlen ember beemelése a magyar foglalkoztatási rendszerbe. Ennek megvalósításáho z szükség van a magyar szakképzés modernizációjára. Olyan szakképzési rendszert kell létrehoznunk, amely képes az ország gazdasági dinamizálásával összhangban olyan mennyiségben és minőségben munkaerőt kibocsátani, amely a munkapiacon jól értékesíthető tud ást ad a munkavállalók számára. Az eredményes szakképzési rendszer feltételezi a gazdaság szereplőinek meghatározó részvételét. A szakképzést nem szabad szűken vett oktatáspolitikai, tanügyi igazgatási kérdésként kezelni, hanem a foglalkoztatáspolitikán tú lmutató gazdaságpolitikai, társadalompolitikai kérdésnek kell tekinteni. A gazdasági növekedéshez, egy aktív vállalkozásbarát, patrióta gazdaságpolitikához a gazdaságfejlesztés olyan intézményrendszere kell, amely hatékonyan képes az előttünk álló kihíváso kra reagálni. A köztestületi gazdasági kamarák azok az intézmények, amelyek a munkaadói érdekképviseletekkel együttműködve képesek ellátni a gazdaság és a szakképzés fejlesztését szolgáló feladatokat. Ha megvizsgáljuk a sikeres szakképzési rendszerrel rend elkező országok működését - még egyszer mondom: a sikeres országok működését , és keressük az úgynevezett sikerkritériumokat, akkor meg kell állapítanunk, hogy az oktatásiszakképzési rendszer a munkaerőpiac által igényelt képzési és szakmastruktúrában mű ködik, amely a végzettek számára jól értékesíthető gyakorlati felkészültséget biztosít, illetve folyamatosan képes kielégíteni a munkapiac által igényelt kompetencia- és képesség, munkaerő, intelligenciaszükségleteket. Kulcskérdés az idejekorán elkezdett , munkával egybekötött gyakorlati képzés meghatározó szerepe. Ugyancsak sikerkritérium a rendszerben meghatározó arányban jelen lévő jó tanárok, jó gyakorlati oktatók rendelkezésre állása. Ez is megér egy misét. Várom ellenzéki képviselőtársaim misegyakorl ását ebben a kérdésben, mert erről még nem hallottunk. Tanulságos megvizsgálnunk, hogy hogyan alakult a 19 éves korosztály létszáma és iskolai végzettsége 2010ben. Ebben a korcsoportban durván 130 ezer főt találunk. Nyolc általánossal vagy nyolc általános nál alacsonyabb iskolai végzettséggel közel 25 százalékuk bír. Ha tovább vizsgálódunk, az iskolai végzettség szerinti munkanélküliségi rátákat illetően a 2024 év közötti korosztály körében a következő adatokat találhatjuk. A munkanélküliségi ráta 2024 év között még egyszer: 8 általános alatt 75 százalék. 8 általánosnál 41 százalék, szakmunkásképzőt végzetteknél 25 százalék, gimnáziumnál 21, főiskolánál 18,9 százalék, egyetemnél majdnem 17 százalék. Az átlag 24,5 százalék. Külön szeretnék foglalkozni a tan ulószerződések kérdésével. A szabályozás pontosítását, egyértelművé tételét szabályozza az előttünk lévő törvényjavaslat. A jelenlegi törvénnyel ellentétben egyértelműen szerepel, hogy a gazdasági kamara feladata tanulószerződés megkötésének elősegítése, í gy már törvénybe foglalt kötelezettségként jelenik meg a tanulószerződéses rendszer kiterjesztése és működtetése érdekében kifejtett tájékoztatási, tanácsadási és propagandatevékenység, amit a kamara az NSZFIvel megkötött támogatási szerződések alapján má r eddig is ellátott. Vizsgáljuk meg a szerződéskötéshez kapcsolódó lényeges elemeket! Melyek ezek? A sikeres szintvizsga előfeltétele lesz a tanulószerződés megkötésének. Szigorodott a tanulószerződés megkötésének azon feltétele, miszerint a jogszabályban előírt pályaalkalmassági vizsgálat kötelezővé válik. A jelenlegi szabályozásban a gazdálkodó dönthette el, hogy a tanulószerződés megkötését szakmai alkalmassági vizsgálathoz, pályaalkalmassági vizsgálathoz kötie. A szerződéskötésre jogosultak körénél kie melem, hogy a tanulószerződés az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől köthető a szakiskolai képzésben részt vevő azon tanulóval, aki korábban a középiskola utolsó évfolyamát elvégezte. Kiszélesedik a tanulószerződés kötésére jogosultak kör e a következő szervezetekkel. Közoktatási intézmények kivételével az egészségügyi, művészeti, közművelődésügyi, oktatási, szociális ágazatba tartozó, gyakorlati képzést folytató, költségvetési szervként működő intézmény, alapítvány,
