Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 23 (140. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - KARA ÁKOS (Fidesz):
4671 képzési tevékenysége lesz meghatározó. A szakiskolai tanműhelyek lényeges feladata marad viszont a gazdálkodó szervezeteknél hiányzó technológiák betanítása ideiglenes átirányítás keretében. A szakiskolai képzés három évre - azzal az összefüggé ssel, ahogy az államtitkár úr elmondta, az eltérés lehetőségével, tehát három évre - történő átszervezésével újra lehetővé válik, kötelezővé a szakmaválasztással összefüggő egészségügyi alkalmassági vizsgálat. Ennek abban van jelentősége az én olvasatomban , hogy a tanuló nem is készül olyan szakmára, amelyre egészségügyi szempontból nem is alkalmas. Korábban a 9. és 10. évfolyamon tanulók ezt a segítséget nem kaphatták meg, így előfordulhatott, hogy a tanuló a 10. osztály után kényszerült szakmaváltásra. A tervezet szerintem előremutató abban, hogy egyrészt továbbra is biztosítja az első szakma megszerzésének az ingyenességét, de a jelenléti óraszám fogalmának a bevezetésével és a tanulási időtartam korlátozásával beépíti a minőségi oktatás biztosítékait, és kizárja az elterjedt visszaélés lehetőségét. Ugyanígy fontos eredmény, hogy a tervezet szigorúan előírja azt az igazolt és igazolatlan mulasztással elmaradt gyakorlati óraszámot, amelynek átlépése évfolyamismétléssel járhat. Tisztelt Képviselőtá rsaim! A fő elemek - tehát a gyakorlatorientált képzés, a munkaerőpiaci igények és szakmai képzettség megszerzésének időtartama - közötti időszak lerövidülése, tehát lerövidítési szándéka mellett még egy elemre szeretném felhívni a tisztelt figyelmüket: a hatékonyság, célszerűség szándékának megfogalmazása mellett hangsúlyozni kellene azt jobban, hogy a gazdasági térségek érdekeit hogyan lehet a lehető legjobban megjeleníteni a szakképzésben. Ennek van egy eleme, amelyet már más alkalommal elmondtam, és a felsőoktatási törvény vitáján biztosan hangsúlyozni fogunk. Nevezetesen arról beszélek, hogy ahhoz, hogy egy gazdasági térség igazán sikeres legyen, egy egységes rendező elv mentén kell végiggondolni, illetve összefüggéseiben, így ennek megfelelően is kell a hátteret biztosítani a képzett munkaerő szempontjából. Egész konkrétan ez azt jelenti, hogy a szakképzett munkaerőt biztosítani kell tudni egészen a szakmunkás végzettségtől például akár a mérnök végzettségig, sőt, hogy teljes legyen a kép, jelzem, hogy a képzési hátteret, struktúrát tekintve akár a szaktanár, szakoktató képzésének a hátteréig. Győri lévén – ugye, egy erős gazdasági térségnek egy középpontjáról beszélek , győri képviselőként mindenképp el kell mondanom, hogy nagy erőfeszítést tettek sok an, tettünk és fogunk tenni azért, hogy a térségre jellemző sajátos viszonyokat, a helyi ismereteket, a városi, térségi, megyei fejlesztési célokat és lehetőségeket, a különböző oktatási intézmények tevékenységét a munkaerőpiaci igényekkel összehangoljuk, a szakiskoláktól kezdve a gimnáziumokon át egészen a győri Széchenyi István Egyetemig. Ezt tettük eddig is, és ebben vannak ambiciózus céljaink, előkészített projektjeink. Talán ennek is köszönhető, hogy az előző hónapban 4,7 százalékos rátájú munkanélkül iséget, az országban a legalacsonyabb munkanélküliséget regisztrálták GyőrMosonSopron megyében. Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági térségek sikerének az egyik garanciája lehet az, hogy a decentralizáció jegyében megyei fejlesztési és képzési bizottsá gok működhetnek javaslattevő, véleményező - ahogy mondtam testületként. Szerintem ennek a gondolatnak az felelne meg igazán, ha a hétfős bizottságban az előttünk fekvő törvényjavaslattal szemben - majd a képviselőtársaim megfontolhatják azt a benyújtásra váró vagy benyújtott módosítási javaslatomat a 83. § (2) bekezdésével kapcsolatosan - a jelzett regionális fejlesztési tanács képviselője helyett az adott megyei önkormányzat képviselője venne részt. Magam egyébként most még mérlegelem annak a lehetőségét is, hogy - talán egy másik javaslat pótolhatná ezt igazán - a megyei önkormányzatok és a megyei jogú városok egyeztetőbizottságai által javasolt személyek legyenek majd ezek a delegált személyek. Az általam ismert példák, együttműködési példák ugyanis azt mutatják, hogy a megyei önkormányzatok egyébként is konzultálnak, egyeztetnek ilyen kérdésekről a megyei jogú városokkal.
