Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 23 (140. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - MÓRING JÓZSEF ATTILA jegyző: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - HERMAN ISTVÁN ERVIN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
4633 átfogó, a szakképzés minden elemére kiterjedő változtatás, amelyet egy koherens, átfogó és új szakképzési törvény megalkotását követően lehet megvalósítani. A sz abályozási munka figyelemmel volt a párhuzamosan készülő új köznevelésről szóló törvényre és az új felsőoktatásról szóló törvényre is. Mindhárom ágazati szabály a Széll Kálmánterv kereteiben valósult meg, illetőleg megalkotásra így került. A törvényjavasl atnak melyek a főbb üzenetei? A törvénytervezet erősíti a duális rendszeren, az iskola és a vállalkozások közötti feladatvállaláson alapuló gyakorlati képzést, és általánossá teszi a 3 éves szakiskolai szakképzést, a gyakorlati képzés szakértők általi elle nőrzését, minőségének javítását, továbbá a komplex szakmai és törvényességi ellenőrzési rendszert. A törvénytervezet tartalmazza a térségi integrált szakképző központok, tiszkek rendszerének átalakítására vonatkozó kereteket, amelyeknek lényege, hogy hossz ú távon az úgynevezett holland típusú tagintézményes, nagy szakképző iskolák jöjjenek létre. Megteremti a törvénytervezet a szakképzés tartalmi szabályzását jelentő dokumentumok továbbfejlesztését, a tanulószerződés rendszerét pedig továbbfejleszti, és egy ben kiterjeszti eddig tanulószerződéssel nem oktatható szakmákra is. Erősödik a szakmai vizsgáztatás rendszerében az állam szerepvállalása. Az első, államilag elismert szakképesítés megszerzése az iskolarendszerű szakképzésben tová bbra is ingyenes, ugyanakkor a szakmaszerkezeti döntést - fenntartókra lebontva - a kormány határozza meg a jövőben. Megteremtődik a hatékony pályaorientáció és pályakövetési rendszer. A törvény tervezetének legfontosabb elemei: általánossá teszi a 3 éves szakiskolai szakképzést, valamint rögzíti a szakközépiskolák átalakuló funkcióját, amely szerint érettségivel együtt munkakör betöltésére jogosító szakmai érettségit is szereznek a fiatalok. Rögzíti a felzárkóztatást szolgáló képzési módokat, elsősorban a szakmunkástanulóhoz és a munkába álláshoz szükséges alapkompetenciák fejlesztésére koncentrálva a tanulási utak sokféleségét, átjárhatóságának biztosítását, újraszabályozza a felnőttkori visszakapcsolódás formáit. Megteremti az Országos Képzési Jegyzék, az OKJ, a szakmai és vizsgakövetelmények átdolgozásának kereteit, a korszerűbb tartalmi képzés érdekében egységes kötelező kerettantervek kidolgozását írja elő a szakiskolák és képző iskolák szakmai képzési szakaszaira, valamint a gyakorlati képzés egységes megvalósítására. A tanulószerződés keretében folyó gyakorlati képzés is az egységes és kötelező szakképzési kerettantervek szerint zajlik. A tanulószerződés rendszerét továbbfejleszti, az új szabályzásban a tanulószerződés esetén a szakmai vizsgára történő felkészítés gyakorlati részének felelőse deklaráltan a gazdálkodó, nem pedig az iskola. Hatósági nyilvántartás előírásával átláthatóbbá teszi a rendszert, ebben fontos szerep jut a gazdasági kamaráknak. A tanulószerződést kiterjeszti azon szakmákra is, am elyeknek a gyakorlati képzését jellemzően a szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett munkáltatóknál lehet megszervezni. A szakiskolában a második szakképzési évfolyamtól, azaz a 10. évfolyamtól köthető tanulószerződés azzal, hogy a 9. évfolyamon jelentős korlátozások mellett. A szakközépiskolában a 9., 12. évfolyamokon tanulószerződés nem köthető, csak érettségit követő szakképző évfolyamokon. Erősíti a tervezet a duális rendszert, az iskola és a vállalkozások közös feladatvállaláson alapuló gyakorlati kép zését, a gyakorlati képzés szakértők általi ellenőrzését, minőségének javítását. Komplett szakmai és törvényességi ellenőrzési rendszert rögzít a tervezet a szakképzés egészére. A szakmai vizsgáztatás rendszerében erősödik az állami szerepvállalás. Egysége s vizsgaelnöki és vizsgabizottsági tagi névjegyzékből jelöli ki valamennyi szakképesítés tekintetében a vizsgáztatókat az állami szakképzési és a felnőttképzési szerv, illetve a gazdasági kamara, így a vizsgabizottságok függetlenek lesznek a vizsgáztató in tézménytől. Az iskolarendszerű szakképzés megszervezése kötelező állami feladat, az első, államilag elismert szakképesítés megszerzése az iskolarendszerű szakképzésben ingyenes. A finanszírozott évfolyamok számára vonatkozóan azonban ésszerűen korlátozások at tartalmaz a törvénytervezet. Jelentősen kiterjeszti a gazdasági kamara szakmai és hatósági feladatait a szakképzésben az előterjesztett
