Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 23 (140. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - KARA ÁKOS, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója:
4625 továbblépést megalapozó döntés érdekében. Természetesen a legjobb pályaorientáció az, ha egy működő gazdaságban a tanulót adott esetben a szülővel együ tt, az osztályfőnökkel együtt kivisszük egy üzembe, egy gyárlátogatásra, azok után elég könnyen meg lehet győzni adott esetben a tanulót, hogy milyen szakmát válasszon. Ezt az ország egyes részein, hála istennek, meg lehet tenni, sajnos más területein ez k evésbé hatékony. Az, hogy egymásra épülő és idejében elkezdett pályaorientációs rendszert kell bevezetni, mindenképpen szükséges, de hogy ez a fajta tevékenység a 8. osztályban, 7. osztályban, melyik osztályban kezdődjön meg, azon lehet vitatkozni, de hogy idejekorán meg kell ezt kezdeni, egészen biztos. És ami nagyon lényeges kérdés, hogy nem lehet a szakiskolai képzést a maradékelvre alapítani. Az nem működhet, hogy a 2,00val végzett tanulók automatikusan szakiskolai képzésben vesznek részt, a 2,5 vagy a fölöttiek, ami a magyar valóság jelen pillanatban, már a szakközépiskolai vagy gimnáziumi lehetőségeket fontolgatja, efölött pedig már egyértelműen “elitképzés” folyik. Szeretnénk, ha egy jó szakember az elitbe tartozna, abba az elitbe, amely minden jól mű ködő gazdaság tekintetében meghatározó jelentőségű, ahogy az elején említettem, a kétkezi munka becsületének visszaállítása az egyik legfontosabb feladatunk. Természetesen ez nem hétfőről keddre virradóan ment el, ezért nem keddről szerdára virradóan fog v isszaérkezni, ehhez nekünk szisztematikusan nagyon komoly munkát kell belefektetnünk ahhoz, és olyan jogszabályi környezetet kell teremtenünk, olyan jogszabályokat kell alkotnunk, ahol a végrehajtás oldalán, a munkáltatói, munkavállalói oldalról, a gazdasá g szereplőitől, szülőktől, pedagógusoktól elvárható az, hogy egy jó jogszabályt jól hajtsanak végre. Mi úgy ítéljük meg, hogy a parlament előtt fekvő jogszabály ezeket az alapkritériumokat tartalmazza, ezért jó szívvel ajánlom tisztelt képviselőtársaim fig yelmébe, és kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Szórványos taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Köszönjük szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogy megszokhatta, az Orszá ggyűlésben ilyenkor az expozét követi a bizottságok álláspontjának ismertetése, 55 perces időkeretben. Lesznek kisebbségi vélemények is, így aztán egyegy bizottságnak akár 10 perc is juthat. Elsőként megadom a szót Kara Ákos képviselő úrnak, aki a foglal koztatási bizottság alelnöke, és feltételezem, a többségi álláspontot ismerteti. KARA ÁKOS , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Igen, valóban a többségi álláspontot fogom ismertetni. Tisztelt Államtitkár Ú r! Tisztelt Képviselőtársaim! A foglalkoztatási bizottság első helyen kijelölt bizottságként megtárgyalta a szakképzésről szóló törvényjavaslatot. Az elhangzottakat a következőkben összegezném. Megállapítottuk, hogy a világgazdaság folyamatait ma már nem l ehet előre látható folyamatként leírni. A közelmúlt gazdasági válsága bizonyítja, hogy a korábbi elméletekkel lehetetlen megelőzni a hasonló helyzeteket. Ez a bizonytalanság kihat a társadalom életének minden területére, és különböző feszültségeket generál . Ugyanakkor a munkaerő képzése, különösen a szakmai felkészítése több évet felölelő, komplex folyamat, amelyet nem lehet ad hoc intézkedésekkel befolyásolni. Az elmúlt években ugyanakkor szinte pillanatok alatt tűntek el iparágak, munkaerőszükségletükkel együtt. Ezzel szinte egy időben jöttek létre iparágak új, a korábbitól szinte teljesen eltérő igényekkel meglepve a munkapiacot. A munkaerőpiac változási tendenciáit azonban nem csak a gazdasági folyamatok határozzák meg, a demográfiai apály folyamatosan és rossz irányba rendezi át az adott korosztályok képzettségi és szakmastruktúráját egyaránt. További történelmi gyökerű hatásokkal is szembesülnünk kell ma. Magyarországon az úgynevezett Ratkókorszakban született népes korosztályok 2009 és 2020 között, t ehát az előttünk
