Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 22 (139. szám) - Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - NYAKÓ ISTVÁN (MSZP):
4595 szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényjavaslat. Lendvai Ildikó képviselőtársam, a ki a délelőtti vitán még itt tudott lenni, valahogy úgy fogalmazott, hogy a most előttünk lévő javaslat a kabát, amit délelőtt tárgyaltunk, tehát a bírósági nyilvántartásról szóló javaslat pedig a gomb ehhez a kabáthoz. Az a furcsa szituáció adódik, hogy a Magyar Szocialista Párt véleménye szerint a gomb szép, a gomb jó, a gomb tartalmaz mindent, amit egyébként egy ilyen törvényjavaslatnak tartalmaznia kell. Azonban a kabát, amire ezt a gombot fel kell rakni, meglehetősen szakadt, rongyos, divatos szóval ta lán mondhatnánk azt is, hogy patchwork, de inkább a bálás turiból való. Fenntartjuk azokat az álláspontjainkat és javaslatainkat, amik megfogalmazódtak az általános vita időszakában. Természetesen be is adtuk ezzel kapcsolatban a módosítóinkat. Kérem, enge djék meg, hogy elmondjam ezeket a csomópontokat, amelyeket mi különösen aggályosnak tartunk. Először is, a közhasznúság vonatkozásában a törvénytervezet rendkívül szűkítő, ugyanis ha a törvényjavaslat életbe lép, akkor tulajdonképpen csak a kiemelkedően kö zhasznú szervezetek kaphatnak közhasznú státust, amely rendkívül kevés szervezet lesz. Ráadásul ez a kevés szervezet is inkább csak az államhoz és az önkormányzatokhoz köthető egyesület. Rossz ez, hiszen így tulajdonképpen az történik, hogy azokat az elosz tható forrásokat, amelyek az adófizetők jóvoltából a központi költségvetésben rendelkezésre állnak a civil szervezetek támogatására, tulajdonképpen az állam az egyik zsebéből a másikba rakja át. Ez nem a civil társadalom támogatása, hanem az állam saját ma gának való támogatása lesz. Ezért benyújtottuk a módosító indítványainkat. Reméljük, hogy meghallgatásra találnak. Furcsa volt az, hogy közhasznúság tekintetében olyan fogalmakat hoz be a törvényjavaslat, amelyeknek köze nincs tulajdonképpen egymáshoz. Ez például a megfelelő erőforrás, amit előirányoznak, vagy például a megfelelő társadalmi jelentőség. Megpróbáltuk javítani a törvényjavaslatot, megpróbáltunk olyan javaslatokat, olyan módosító indítványokat előterjeszteni, amelyek, tulajdonképpen a közhasznú ság értékét fenntartva, ezeket a fogalomzavarokat kiküszöbölik a törvényjavaslatból. Elfogadhatatlan számunkra ugyanakkor az, és akkor itt folytatnám a problémáinkat, hogy a nemzeti együttműködési alap tanácsa és kuratóriuma tulajdonképpen kormányzati fenn hatóság alatt áll. Tehát hogyha a kormányzat az, amely kinevezi a tanács, illetve a kollégium kétharmadát, azt semmiképpen nem lehet civilnek nevezni. Legfeljebb azt, hogy van néhány civil meghívott a kormánypárti többség mellett, és ezek a civil meghívott ak adott esetben hozzászólhatnak a kormányzat által már régen eldöntött kérdésekhez, asszisztálhatnak a működéshez, ezt nem hívhatjuk civilségnek. Ezt egyszerűen kormányzati befolyásnak kell hívni - annak is hívjuk. És ezért természetesen a módosító javasl atainkat megtettük, csakúgy, mint a tanács elnökének kinevezésével kapcsolatban. Ha jól látjuk, azóta nem változott a tárca álláspontja, a tanács elnökét továbbra is a miniszter nevezné ki. De akkor nem kell tanácselnöknek hívni, egyszerűbb lenne miniszter i megbízottnak. Szerintem a civilségről és a civil szervezetekről van szó. Nem engedheti meg magának a kormánypárti többség, hogy ilyen színvonalon és ilyen szinten degradálja le a civil társadalmat. (13.00) Végül, de nem utolsósorban elmondtuk a múltkor i s. Véleményünk szerint a civil egyesületek - angolul nongovernmental organization, azaz nem kormányzati szervek - lényege, nemzetközileg elfogadott értelmezése: működési autonómia és szervezeti elkülönülés a kormányzati szektortól, önálló intézményesültsé g, a közjó szolgálata, a profitszétosztás tilalma és a szabadon megválasztott belső szervezeti struktúra. Ezek azok az elvek, ismérvek, amelyek az előterjesztőtől teljesen idegenek voltak. Mi azonban bízunk benne, hogy a módosító javaslatainkat befogadják, és ezáltal jobbá válhat a törvény is.
