Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 21 (138. szám) - Gúr Nándor (MSZP) - a miniszterelnökhöz - “Meddig még?” címmel - ELNÖK (Jakab István): - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: - ELNÖK (Jakab István): - GÚR NÁNDOR (MSZP):
4400 kormány? Meddig még az a gazdaságpolitika, amelyről itt a pulpituson Matolcsy minisztere (sic!) úgy beszél - bár a költségvetési törvény tervezetében 1,5 százalék szerepel ,s hogy 2 százalék feletti eredmények is elérhe tők? Meddig még ez a hitegetés, és meddig még a félrebeszélés a munka világát érintve, a foglalkoztatáspolitikában a növekvő számokról való számadás, miközben a válság előtti időszakhoz képest mintegy százezerrel kevesebb a foglalkoztatottak száma? És az I MFfel kapcsolatban hosszúhosszú nyilatkozatok sokasága arról szólt, hogy soha, soha, nem lehet, visszautasítjuk őket, más utat járunk, piaci finanszírozást keresünk, és most valami egészen mást találunk. Meddig még az a folyamat, amely arról szól, hogy v alamit mondunk, és egészen mást csinálunk? Miniszterelnök Úr! Tisztelettel kérdezem: meddig még? Köszönöm szépen. Várom megtisztelő válaszát. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Tisztelt Országgyűlés! Válaszadásra megadom a szót Orbá n Viktor miniszterelnök úrnak. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök : Tisztelt Képviselőtársam! Először is engedje meg, hogy megköszönjem, hogy ismét kérdéssel fordult hozzám, de sajnos azt kell mondanom minden udvariasság mellett is, hogy furcsa helyzet az, amikor a bukott diák froclizza azt, aki éppen versenyt nyert. Mi, magyarok éppen most léptünk egy osztállyal följebb, mert hét év után először sikerült 3 százalék alá szorítanunk a költségvetési hiányt, amit vállaltunk, amikor beléptünk az Európai Unióba. Ez az e lmúlt másfél év közös erőfeszítéseinek eredménye. És valóban, ön jól mondja, Magyarország az utóbbi másfél évben a pénzügyi függetlenség útjára lépett. A dolog úgy áll, hogy bár önök óriási adósságot hagytak hátra maguk után, Magyarország ma mégis megáll a saját lábán, a piacokról finanszírozza az adósságát, márpedig köztudomású, hogy ez a pénzügyi és a gazdasági függetlenség első számú feltétele. Magyarország ezen az úton halad, és mi nem is kívánunk erről letérni, egészen addig, amíg az önök által nyolc é v alatt 53 százalékról 81 százalékra növesztett államadósságot le nem szorítjuk ismét az 50 százalék közelébe, illetve az alá. Ön is tudja, hogy az adósságcsapda súlyos következményekkel jár egy nemzet életére. Egy amerikai elnök egyszer azt mondta, hogy e gy nemzetet kétfajta módon lehet leigázni: karddal és adóssággal. A mostani kormány egy év alatt kimentette Magyarországot ebből a csapdából, és a szabad kéz politikájára tért át. Ennek eredményeképpen most abban a helyzetben vagyunk, hogy számunkra most m ár új és előnyös megállapodásokat köthetünk a világ bármely bankjával, bármely pénzintézetével és bármely pénzügyi alapjával, ami azért is jó és fontos lehetőség a számunkra, mert az európai bankrendszer bajban van, az euróválság elhúzódik, az európai gazd asági kilátások pedig egyre bizonytalanabbá válnak. Bizonytalanság ellen pedig jó eszköz a széles együttműködési rendszer kiépítése. Arra kérem önt, hogy fontolja meg az érveimet. Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Jaka b István) : Megköszönöm miniszterelnök úr válaszát. Viszonválaszra megadom a szót a képviselő úrnak. GÚR NÁNDOR (MSZP) : Köszönöm szépen. Miniszterelnök úr, számomra mindig fontosak voltak az ön által elmondottak, de úgy látom, a gazdasági szabadságharcot ke zdik feladni. Úgy érzem, hogy ez a gazdaságpolitika azzal a cselekménysorral, amit járnak most a napokban, megbukottnak minősíthető. Úgy gondolom, hogy ez a fajta károkozás, ami az elmúlt másfél esztendőben történt, sorba vehető és az elmúlt nyolc évvel sz embeállítható, és talán azt is mondhatom nyugodt lelkülettel, hogy az összehasonlításban nem az elmúlt nyolc év fog többletet mutatni.
