Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 19 (111. szám) - Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
407 Most a zárószavazás kö vetkezik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadjae a T/4124. sorszámú törvényjavaslatot a megszavazott módosításokkal. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 301 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztő indítványozta, hogy az Országgyűlés elnöke az imént elfogadott törvény sürgős kihirdetését kérje a köztársasági elnöktől. Kérdezem önöket, hogy hozzájárulnake ehhez. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Az Orsz ággyűlés a sürgős kihirdetési kérelmet 301 igen szavazattal, 1 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általá nos vitája ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/4079. sorszámon megismerhették. Most az el őterjesztői expozé következik. Megadom a szót Szatmáry Kristóf úrnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Ígérem, hogy nem fogom kihasználni a tíz percet. Részben az előző törvényjavaslat kapcsán is felmerült, hogy viszonylag a manapság rapid törvénykezés kapcsán került ez a javaslat az Országgyűlés elé. Az államházta rtásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 10. § (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy fizetési kötelezettségre, a fizetésre kötelezettek körére, a fizetési kötelezettség mértékére vonatkozó törvények kihirdetése és hatálybalépése között legalább 45 nap, az országgyűlési képviselők általános választásának évében legalább 40 napnak kell eltelnie. A fő szabály alól kivételt jelent az a körülmény, ha a törvény mérsékli a kötelezettséget és a fizetési kötelezettséget, valamint a fizetésre kötelezettek körét nem b ővíti. Leggyakrabban az adótörvények parlamenti tárgyalása során találkozik az Országgyűlés ezzel a törvényhellyel. Közismert, hogy szinte minden évben úgy kell az adótörvények országgyűlési tárgyalását megkezdeni és a zárószavazásig elvinni, hogy az azok kihirdetése és hatálybalépése között megkövetelt 45 napos határidőt az év végéig tartani lehessen, hiszen egy csúszás veszélyeztetné az adótörvények kötelező, év január 1jén történő végrehajthatóságát, ami a gazdasági kiszámíthatóság és tervezhetőség szem pontjából nehezen nélkülözhető. A kormány által beterjesztett módosító javaslatnak az a célja, hogy a fizetési kötelezettségre vonatkozó törvények hatálybalépésével kapcsolatos törvényi követelmény igazodjon a mostanában rendkívüli idő alatt változó világg azdasági helyzet okozta kedvezőtlen költségvetési folyamatok lehetőleg gyors befolyásolásának igényéhez. A tervezett módosítás lehetővé teszi, hogy az adójogi jogalkotás a gazdasági, költségvetési változásokra gyorsabban, hatékonyabban reagáljon. A jogbizt onság követelményeiről sem feledkezik meg, mert a rugalmasabb reagálást biztosító határidőmódosítás nem jár a fizetési kötelezettségek alanyainak sérelmével. Számukra továbbra is biztosítjuk azt az időt, amely a jogszabályi változások megismeréséhez, az a lkalmazásra való felkészüléshez, a szükséges szervezeti és gazdasági döntések meghozatalához szükséges.
