Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 15 (134. szám) - A nemzeti köznevelésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HILLER ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3719 Ezt a törvénytervezetet a Magyar Szocialista Párt határozottan elutasítja; elutasítja, mert nem kitörési pontként, nem befektetésként tekint az oktatásra; m ert nem közmegegyezésen alapul; mert nem csökkenti, hanem növeli a társadalmi különbségeket; mert nem az ország modernizációját szolgálja, hanem a múlt megidézését; mert rontja az ország versenyképességét azzal, hogy korlátozza a tudáshoz való hozzáférést és kontraszelektál; mert a kötelező egyentantervekkel és a felvételi lehetőségek szűkítésével már kisgyermekkortól akadályozza a tehetségek kibontakozását; mert nem ad módot a szülőkkel való együttműködésre és a helyi közösségeknek a beleszólásra az óvodák és iskolák működtetésébe, ezért az oktató- és nevelőmunka során nem érvényesülhetnek a helyi sajátosságok és igények; és mert nem teremt biztos, kiszámítható és tervezhető életpályát a pedagógusoknak, sőt elbocsátásokkal és iskolabezárásokkal kell számoln i; és mert nem biztosítja a rendszer fenntarthatóságát és fejlesztését. (11.20) Ezért felszólítjuk Orbán Viktort és kormányát, hogy vonja vissza ezt az abszurd, szűk látókörű és primitív javaslatot. Zárásképpen hadd tegyek még egy gondolatot hozzá. Furcsa ilyet mondani ellenzéki pártvezetőként, a felszólalásom végén mégis el kell mondjam, hogy amit ma Pokorni Zoltán itt a parlamentben elmondott - remélem, önök is figyeltek a mondataira , az még ellenzékből nézve is értelmes, világos és vitára alkalmas besz éd volt. Ezért arra kérem Pokorni Zoltánt, ne fejezze be az érvelését, és próbálja meggyőzni képviselőtársait arról, hogy ez egy olyan javaslat, amit nem szabad elfogadni ebben a Házban, mert egy ilyen közoktatási javaslat nem tisztességes. Ez egy olyan ja vaslat, amely XIX. századi megoldásokat kínál a XXI. század kihívásaira, ezért elfogadhatatlan és országunk sikerét semmilyen formában nem szolgálja. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr . Megadom a szót Hiller István képviselő úrnak. DR. HILLER ISTVÁN , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Tisztelt Vendégek! Köszöntöm mindannyiukat. Köszöntöm az Országos Köznevelési Tanács jele n lévő tagjait, és külön köszöntöm a jelen nem lévő elnöküket, a mai magyar pedagógia egyik legkiemelkedőbb alakját, aki e miatt a törvény miatt lemondott arról, hogy az önök elnöke legyen. Köszöntöm a Magyar Pedagógiai Társaságot, a magyar pedagógiai civi l szakmai szervezetek legtekintélyesebbikét, amely elutasítja ezt a törvényt. Köszöntöm azokat a pszichológusokat, tanárokat, közgazdászokat, akik a mai törvény tárgyalása idején tiltakozásul az Országgyűlés előtt fogadóórát tartanak. És köszöntöm a magyar oktatásügyben érintett összes szakszervezetet, amelyek közül egy sincs jelen, és akik az összes vitájuk ellenére együtt és egységesen utasítják el ezt a törvényt. Azok, akik e miatt a törvény miatt lemondtak, akik egész életüket a magyar oktatásügyre fölt éve ezt a törvényt elutasítják, akik érdekeket védenek, és úgy gondolják, hogy ez a törvény nem jó irányba visz, egységesen mondják, bár különböző dolgokat gondolnak a magyar oktatásügyről, hogy az a törvényjavaslat, amelyet ön, tisztelt államtitkár asszon y, a Magyar Országgyűlés elé terjesztett, rossz. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Minden törvényt két aspektusból lehet és érdemes vizsgálni. Az egyik világlátás kérdése, annak a kérdése, hogy hogyan gondolkodunk a világról, és hogyan helyezzük el abban pé ldául a gyermekeinket, a diákjainkat, az oktatás egész ügyét. A másik szakmai kérdés, a tartalom, a kidolgozottság kérdése. Előfordulhat, sőt azt kell mondjam, elő is fordul, hogy bár különböző módon látjuk a világot, de a szakmaiság, a kidolgozottság, a k iérleltség tekintetében azonos véleményt tudunk vallani és mondani. Én is ebben az egységben kívánom vizsgálni ezt a törvényjavaslatot, annak a kettősségnek az egységében, amely tehát világlátást és szakmaiságot egy irányba visz.
