Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 15 (134. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - VÁGÓ GÁBOR (LMP):
3677 Az ülésnap megnyitása Az Országgyűlés őszi ülésszakának 26. ülésnapja 2011. november 15én, kedden (8.00 óra - Elnök: dr. Latorcai János Jegyzők: Göndör István és dr. Szűcs Lajos) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Jó reggelt kív ánok! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszöntöm jelen lévő képviselőtársaimat, valamennyiüket, és mindenkit, aki figyelemmel kíséri a mai munkánkat. Az Országgyűlés őszi ülésszakának 26. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Szűcs Lajos és Göndör István jegyző urak lesznek a segítségemre. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Latorcai János) : A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Vágó Gábor képviselő úr, az LMP képviselőcsoportj ából: “A vidék gazdaságának fellendítése” címmel. Megadom a szót öt percben. Parancsoljon, képviselő úr! VÁGÓ GÁBOR (LMP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarország sorsa azon múlik, hogy meg tudju ke akadályozni a kettészakadást gazdag és szegény területekre, dúskáló és nyomorgó társadalmi rétegekre. Fejlődhete egykét város vagy egykét réteg, ha közben a többiek leszakadnak, és a közösségnek semmi haszna sincs abból, ha önök feltőkésítenek egy t ársadalmi réteget, ahogy mondják. A felvetés azért is aktuális, mert a régóta várt vidékfejlesztési stratégia mintha felszívódott volna az őszi ködben. Tisztelt Államtitkár Úr! Mi a helyzet a vidékstratégiával, mikor kerül a tisztelt Ház elé? Három olyan a spektusa van a vidékfejlesztésnek, amiről szólnunk kell. Egyrészt a legfontosabb a munka, a munka és a munka területe, másrészt az alapvető közszolgáltatások területén - így az oktatás, egészségügy, közlekedés és a munkaszervezés területén - is vannak kérd ések, amelyek megválaszolatlanul maradtak. Harmadrészt a mezőgazdaság és az energiagazdálkodás területén lehetnének kitörési pontok, amikről eddig csupán szavakat hallottunk, tetteket oly kevésbé. Az egymillió munkahely megteremtésében a leglátványosabb a kudarca a magyar gazdaságpolitikának. Az egykulcsos adórendszer bevezetése után az adójóváírás eltörlésével, a járulék növekedésével és a Munkaerőpiaci Alap forrásainak drasztikus csökkentésével az látszik, hogy valójában megbukott az egymillió munkahely programja, nem jönnek létre nagy számban munkahelyek, főképpen nem a leszakadó vidéki térségekben. E helyett a totojázás helyett, e helyett a munkaellenes gazdaságpolitika helyett az LMP azt javasolja, hogy a járulékot ne növeljük, hanem csökkentsük általá nosan 2 százalékponttal, valamint a leghátrányosabb 33 térségben legyen egy célzott járulékcsökkentés, ami pont azt a kettészakadást tudná megállítani, amivel az országnak most sajnos szembe kell néznie. Valamint abban a társadalmi rétegben, a nyolc általá nossal rendelkező képzetlen társadalmi rétegben egy pluszjárulékcsökkentésre volna szükség, hogy az ő foglalkoztatásuk is növekedni tudjon, és a Munkaerőpiaci Alapnak az aktív eszközeit kellene erősíteni, nem pedig a munkaerőkölcsönzésre alapuló bérrabs zolgatartást, amit ez a közmunkaprogram jelent. A közszolgáltatások területén sokkal sötétebb a kép, mint ahogy azt a kormány beállítja, ugyanaz folytatódik a jövő évben is, mint ami az eddigi elmúlt húsz évben bármikor. Az oktatás területén iskolabezáráso kra lehet számítani, az egészségügy területén továbbra is üresen konganak a háziorvosi praxisok vidéken, a közlekedés területén az utak járhatatlanok sok térségben, miközben a
