Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 14 (133. szám) - Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
3668 Számvevőszéknek kellene ellenőriznie, nem a magánkönyvvizsgálónak. A magánkönyvviz sgáló nem a parlamentnek jelent, és a magánkönyvvizsgálót a miniszter bízza meg, tehát a parlament nézőpontjából ez egyfajta belső ellenőrzés, a kormány vagy a miniszter önmagát ellenőrizteti a könyvvizsgálóval. Ezért tehát ki kéne cserélni ezt a szerepet, és az Állami Számvevőszékre kellene bízni ezt a feladatot, hiszen az államháztartás egész központi alrendszerét a Számvevőszéknek kell ellenőrizni, ahogy ez egyébként a Lajtán túl van is. A közszférában nincsenek magánkönyvvizsgálók, teljesen furcsán néz az ki, hogy mit keres a magánkönyvvizsgáló az államháztartáson belül. Erre való a Számvevőszék. Utolsó megjegyzésem pedig az, hogy ennek a javaslatnak, amit én most ehhez kapcsolódva tettem, ennek az elfogadása a számvevőszéki törvényt nem érinti, azt nem kéne módosítani, ugyanis a számvevőszéki törvény kimondja, hogy más törvény is adhat a Számvevőszéknek feladatot. Ebbe még az is belefér, amit én feszegetek vagy javasolok, hogy nem feltétlenül direkt módon kell a Számvevőszéknek ellenőriznie ezt a leendő alapot, megteheti, hogy ő bíz meg magánkönyvvizsgálót, és nem az alap gazdája, a miniszter. Mert ha az Állami Számvevőszék bízza meg, akkor ő a felelős a parlamentnek, hogy olyan könyvvizsgálót bíz meg, akinek a szakértelmében és a korrektségében megbízik. Jelen esetben nem kerül a parlament elé ennek a 300 milliárdos alapnak a független pénzügyi ellenőrzési jelentése, tehát ez egyrészt logikátlan, mert nem felel meg az alaptörvényi előírásnak, az államháztartási törvény szabályának, és nem felel meg a nemz etközi gyakorlatnak sem. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Kettőperces hozzászólás, Gúr Nándor képviselő úr. GÚR NÁNDOR (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Nyikos László képviselőtársam, elnök ú r gondolatai szerintem nem ördögtől valóak, tehát egyértelműen olyanok, amelyeket érdemes megfontolni, pontosan a nagyságrendek okán. Egyszerűen azért, mert bár a nagyságrendek folyamatában csökkenőek, tehát azért hozzá kell tenni, hogy volt ez az alap már 400 milliárd forint feletti is néhány esztendővel ezelőtt, most meg 55 milliárddal kevesebb az idei esztendőben, mint amennyi a tavalyi esztendőben. Tehát ahogyan megfogalmazásra került, én is úgy látom, hogy a nemzeti jelző sajnos lejáratódik, mert a Mun kaerőpiaci Alapból nemzeti foglalkoztatási alap születik, és ennek az a vonzata, hogy 55 ezer millió forinttal kevesebb pénzügyi forrás lesz benne. Hát, ez nem egy jó pálya, mert ha minden, ami nemzetivé válik, az negatív beltartalommal ruházkodik fel, ak kor az nyilván önmagát is lejáratja. És ezen belül csak egy tételt említenék meg, a Munkaerőpiaci Alap belső szerkezetében, ha emlékképeim nem csalnak meg, akkor 27, azaz huszonhét milliárd forint az a pénzeszköz, ami aktív foglalkoztatáspolitikai célú fo rrásként rendelkezésre áll. És akkor megint nem akarok még továbbmenni, hogy mit jelent ez a helybeli pénzügyi források felhasználási lehetőségei tekintetében a szubszidiaritás elve alapján, a decentralizációhoz illesztetten. (2.30) Ja, persze már most nin csenek munkaügyi tanácsok, nincsen tripartit alapú érdekegyeztetés regionális szinten, megyei szinten, tehát már ezekkel a kérdésekkel nem is szabad, nem is kell talán foglalkozni. Egy szó mint száz, azt gondolom, hogy nincs rendjén az a dolog, hogy amikor a nemzeti jelző mögött negatív beltartalmak ruházkodnak fel. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Köszönjük szépen. Nem látok több jelentkezőt. Államtitkár úr, kíváne válaszolni az elhangzottakra? (Dr. Czomba Sándor bólint.) Megengedjük, hogy röv iden, nem muszáj kifejtenie. DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár :
