Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 14 (133. szám) - A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
3664 felkészítésére szolgál. It t jelentős források vannak, és tervezzük a 201420 közötti időszakban is. Bátran merem mondani, és ez az uniós Bizottsággal is abszolút szinkronban van, hogy ezeken a lábakon lesz lehetőség a későbbiekben is, és ha hazai forrást tudunk megtakarítani, akkor mindenképpen fontos ezeket a forrásokat is igénybe venni. RFKB helyett MFKB, azaz regionális fejlesztésiképzési bizottság helyett megyei legyen. Mi úgy ítéljük meg, hogy a megyei szinten lehet a legjobban megítélni, hogy egyegy megye adottságait tekintv e milyen hiányszakmák és túlképzések jelentkeznek. Ez egyébként létszám- vagy bürokrácianövekedést nem fog okozni a következő időszakban, mert a megyei bizottságok létszáma lényegesen szűkebb lesz, mint a mostani regionális fejlesztésiképzési bizottságoké . A vállalkozásoknak megérie részt venni a képzésben? Ez is egy nagyon lényeges kérdés. Arra szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy ezért nyúltunk a törvényhez. Jelen pillanatban a kis- és középvállalkozók döntő többsége nem foglalkoztat tanu lót, mégpedig azért nem foglalkoztat tanulót, mert a könyvelője azt üzeni neki, hogy hagyd a fenébe az egészet, mert a másfél százalékot sokkal egyszerűbb befizetni, és kevesebb adminisztráció meg bürokrácia van mögötte, mintha elkezdesz tanulót foglalkozt atni, és vagy megkapod a pénzed, vagy nem, év végéig a saját pénzedet használod. Pontosan ez a lényeg. Azért szeretnénk a rendszert egyszerűbbé, átláthatóbbá, világosabbá tenni, hogy érje meg a kis- és középvállalkozóknak is, mert csak a nagyvállalatok rés zvételével képtelenek lennénk a duplájára növelni néhány éven belül a tanulólétszámot. Ez egészen biztos, és nem is ez a cél. Mert manapság egy jó cipész, egy jó cukrászt vagy egy hűtőgépszerelőt igen nehéz találni. (2.10) És hogyha ezek a kis- és középvál lalkozások nem vállalják fel, nem tudjuk őket behúzni a gyakorlati képzésbe, akkor nem is lesznek ilyen szakmák. Tehát ez nagyon lényeges kérdés, hogy őket próbáljuk a későbbiekben is igénybe venni, illetve a segítségüket kérni a képzések kapcsán. Ugye, it t a mai napon - tényleg csak néhány dolgot említve - Ferenczi Gábor jelezte, hogy a tiszkekkel voltak problémák. Hát hogyne, nem is kicsik. Vannak, amik egész jól működnek, meg vannak, amik egész rosszul működnek. Csak ugye, a tiszkrendszer átalakítása nem a szakképzési hozzájárulásról szóló törvénynek, hanem a szakképzési törvénynek lesz majd az egyik gerince. Ott szívesen állok majd rendelkezésre, és vitassuk is meg ezt a dolgot, mert nagyon lényeges kérdés az, hogy a szakképzés a kabát, de azért a hozzáj árulásról szóló törvény meg mondjuk, a tiszk átalakítása nagyon fontos elemei lesznek ennek a kabátnak, hogy ez úgy működjön valóban, ahogy azt mi szeretnénk. Sós Tamás képviselőtársam több mindent jelzett, hogy a felnőttképzésben kevesen fognak részt venn i. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, válasszuk külön a felnőttképzést és a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényt. Ennek az a lába igaz csak, amikor a saját dolgozó képzéséről volt szó. A saját dolgozók képzésére uniós források állnak majd rendelkezé sre, nagyságrendileg ugyanazok, mint amit most egyébként fölhasználnak. Ezenkívül a munkaügyi központokon keresztül és más intézményeken keresztül - mint ahogy eddig is volt - ezután is lesz lehetőség, de a felnőttképzések tekintetében a magánképzők mellet t nagyon szívesen szeretnénk látni a tiszkeket is megjelenni ebben a rendszerben. Mert eddig - hogy finoman szóljak - nem nagyon voltak érdekeltek abban, hogy ők ilyet csináljanak, mert számos esetben előfordult, hogy miután ők intenzíven beszálltak ebbe, a következő évben esetleg a fenntartója azt az összeget már nem adta oda, mert úgy gondolta, hogy azt úgyis meg tudják szerezni maguknak. Vagy az az igazságtalanság, amely az elmúlt időszakban jellemző volt - és ezt is jeleztem , hogy míg egy jó helyzetbe n lévő régióban a másfél százalékra egy tiszk vagy egy tiszk tagintézménye viszonylag könnyűszerrel tudott forrásokat szerezni, próbálta volna meg ezt egy rossz helyzetben lévő régióban. Tehát ott egy iskola számára 12 millió forintot szakképzési hozzájár ulás címén megszerezni ezerszer nehezebb volt, mint egyébként egy jó helyzetben lévő régióban. Nem szeretnénk ezeket a régiós különbségeket a továbbiakban is növelni, azt szeretnénk, hogyha ezek a
