Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 14 (133. szám) - A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - FERENCZI GÁBOR (Jobbik):
3653 így egyes, kevésbé tőkeerős cégek akár piaci hátrányba is kerülhetnek. Nem tudom, hogy eze a cél, gondolom, nem ez. Kevés az esély arra, hogy csak a gyakorlatos diákok díjazásából adódó kötelezettségcsökkentés mérté ke megközelítheti a korábban elszámolható összegek mértékét, tehát minden bizonnyal jelentősen több befizetési kötelezettségük fog keletkezni a cégeknek, de ennyivel nagyobb kiadásuk is lesz, ha kényszerítve vannak a dolgozók képzésére, ami viszont a válla lkozás által befizetendő adót csökkenti. Mi történik, teszem fel a következő kérdést, az áthúzódó képzésekkel, itt például a 2010ben is elindult felnőttképzésekkel vagy azzal, ami a 20112010. tanévben van? Én itt számos ellentmondást látok. Az egyik elle ntmondás az, hogy a kiszámolt összeg 2012re 440 ezer forint/fő/év, ugyanakkor számos képzésnél, gyakorlati képzőhelynél akár 700 ezer forinttal indult el a képzés. Például a gyakorlatigényes különböző fizikai szakmáknál mi történik az ő esetükben? A gyako rlati képzést végző cégek, úgy gondolom, ilyen esetben nem fogják folytatni, vagy csökkentik a létszámot, vagy valamilyen átszervezést hajtanak végre, vagy abbahagyják a képzést. Nem hiszem, hogy ez lehet valakinek az érdeke. Tehát ezt komoly gondnak, prob lémának tartom. Ezen túl komoly problémának tartom a bevezetés időpontját, a 2012. január 1jét, rendkívül rövid az idő. Ilyen vonatkozásban például korábban a közoktatási törvény ki is mondta, hogy tanév közben ilyen átszervezést nem lehet tenni. Most én felteszem a kérdést: akkor, amikor államosítjuk a szakképzést, akkor az államra ez már nem vonatkozik? Az állam ezt megteheti? Szerintem nem teheti meg. Szeretném kérni önöktől, hogy ezt gondolják ismételten végig. Még számos olyan kérdés felvető dik, ami a saját munkavállalói képzésre vonatkozik a cégeknél, a vállalkozásoknál. Itt szerintem az elfogadhatatlan, hogy a vállalatok nem számolhatják el a saját dolgozóik képzését. Itt például a nyelvi képzést hoznám egyik példaként. A nyelvi képzés azér t is rendkívül fontos lenne, ha összehasonlítjuk, és itt a duális képzésnél most előszeretettel említhetjük a németeket, de említhetjük a dánokat, mondjuk, a dánoknál a fiatal szakmunkások, amikor befejezték a képzést, 62 százalékuk beszél angolul. Nálunk ez 0,8 százalék. Nem hiszem, hogy itt, ezen a szinten meg kellene állni, ráadásul, ha orientáljuk a fiatal szakmunkásokat, akkor ilyen típusú nyelvi képzésben szívesen részt vesznek, ráadásul, ha érzik a motiváltságukat, akkor pedig feltétlenül, tehát ez i lyen vonatkozásban megint átgondolandó. Én fontosnak tartom, hogy a bizottságunk adott be módosítót, de itt egyéni módosítók is vannak ebben beadva. Valamelyiket mindenképpen fontosnak tartanám, hogy elfogadjuk. A nyelvi képzésen túl az informatikai képzés t tartanám még rendkívül fontosnak. Érdemesnek tartom ezeknek a kérdéseknek a megfontolását és ennek az elfogadását. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Két percre megadom a szót Ferenczi Gábor képviselő úrnak, Jobbi k. FERENCZI GÁBOR (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Én igazából az államtitkár urat szeretném szóra bírni itt, ezen a késői órán azzal kapcsolatosan, hogy a tárca nem foglalt állást a módosítónkkal kapcsolatban, amelyet a bizottság közösen adott be. Én biztatnám arra, hogy támogassák legalább a nyelvi képzések elszámolhatóságát, legalább ezzel a minimális százalékos aránnyal, amit a bizottság elfogadott tehát a 20, illetve a 10 százalék leírhatóságával. Itt szeretném a figyelmébe ajánlani, az európai uni ós alapelv is az, hogy igyekezzünk az élethosszig tartó tanulást, önképzést biztosítani a munkavállalók számára. Ehhez kapcsolódik még az is, hogy rengeteg képzőintézmény, nyelviskola vesz részt ezeknek a képzéseknek a lebonyolításában, akiket a törvény je lenlegi szövege alapján hatalmas hátrány ér 2012. január 1jétől. Hadd említsem példaként a Katedra nyelviskolahálózatot, amely 80 százalékban céges képzésekből tartja fenn
