Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 13 (110. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Nemzeti Energiastratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
230 szabályozási környezet kialakítására és a hatályos energiapolitika következetes megvalósítására lenne szükség. Az MSZPfrakció szerint Magyarország következő 1015 évének energiapolitikájában kiemelt figyelmet és erő forrást kell fordítani a klímavédelem és az energetika kapcsolatrendszerére és a megfizethető, mindenki számára biztonságosan elérhető energiaszolgáltatás biztosítására. A klímavédelem és az energetika kapcsolatrendszerében az energiahatékonyság növeléséne k és különösen a hazai épületek fajlagos energiafelhasználáscsökkentésének, valamint olyan energiahordozószerkezet kialakításának kell prioritást biztosítani, amely egyidejűleg képes a klímavédelem és a fenntarthatóság szempontját figyelembe venni, valam int az ellátás biztonságát is. Minél teljesebb mértékben ki kell használni Magyarország megújuló energiaforrások felhasználásában rejlő lehetőségeit. Szeretném kérni a kormányt, hogy folytassa a geotermia bányászásának a területén az ezt szolgáló szabályoz ási, törvényhozási folyamatot, hogy kialakuljon az a garanciarendszer, akár pénzügyi garanciarendszer is, amely lendületet adhat a világviszonylatban is egyedülálló geotermikus potenciál kihasználásának, amivel Magyarország rendelkezik. A klímavédelem terü letén talán itt tudnánk a leggyorsabb eredményt elérni a legkisebb kockázattal, szemben, mondjuk, a duális mezőgazdasággal, ami az élelmiszerárak vonatkozásában azért bizonyos kockázatokat felvet. Klímavédelmi szempontból az egyik leghatékonyabb erőforrás a karboncsökkentés területén is a nukleáris energia felhasználásának növelése, ugyanakkor erről csak megalapozott és nyilvános előkészítés és népszavazáson kialakított véleményen alapuló erős társadalmi felhatalmazás alapján szabad döntést hozni. Magyarors zág energetikai ellátásbiztonságának növelése érdekében a következő években elsősorban az Európai Unió egységesülő belső energiapiacának erősítésére, az energiapiacokon hatékonyságnövelésre kell a hangsúlyt helyezni. (13.20) Mindehhez az állam részéről kis zámítható, ösztönző és piacbarát szabályozásra, ügyfélközpontú intézményrendszerre, valamint a regionális hatókörű versenypiac kiépítésére és a határokon átnyúló együttműködéseket elősegítő, kiegyensúlyozott diplomáciai kapcsolatokra van szükség. Ha a korm ány ezzel egyetért és ezen elveknek megfelelően cselekszik, akkor kialakítható a hatékony energiapolitikán alapuló jó gazdaságpolitika, ebben az esetben az energetika növelni tudja Magyarország versenyképességét. Ha a kormány nem ért egyet ezen elvekkel, a kkor a kormányzati ciklusa az eltékozolt lehetőségek időszakaként, a kudarcba fulladt kísérletezés időszakaként vonul be a történelembe, ami senkinek nem érdeke, Magyarországnak, így nekünk sem érdekünk. A döntés és az ezzel járó felelősség most az önöké, a parlamenti többségé, de azt gondoljuk, hogy az új atomerőmű ügyében hozandó döntéshez a kétharmados felhatalmazás is kevés, ahhoz népszavazás kell. Magyarország energiamixében olyan súlyt alkot a nukleáris energia, és az energiafüggetlenség tekintetében annyira meghatározó ennek a későbbi felhasználása, hogy szükséges, hogy egy nagyon széles társadalmi felhatalmazás alapján kerüljön sor a bővítésre, és ehhez, úgy gondoljuk, hogy nem elegendő egy kormánydöntés. Szeretnék még szólni arról, ami a stratégiána k szintén része, az úgynevezett energiamix kérdésköréről. Nem biztos, hogy megállja a helyét az a megközelítés, ami arra épül, vagy azt a gondolatot helyezi előtérbe, hogy Magyarországnak energiaexportőrnek kell lenni. Mi úgy gondoljuk, hogy a határon átny úló bilaterális energiakereskedelem vagy rendszerszintű energiakereskedelem lehet az, ami a leggazdaságosabb. Ennek lehetnek olyan elemei, amikor Magyarország exportál, de nyitva kell lenni olyan megoldásokra is, amikor különösen kedvezőbb árfekvés esetén Magyarország importőrként lép fel, és ennek a lehetőségeit is elsősorban a keleti irányokból megfelelő diplomáciai kapcsolatokkal célszerű elősegíteni. Kiadtunk egy közleményt is a mai vitával kapcsolatban, ami arról szól, hogy nem támogatható, hogy az áll am a versenyt segítő szabályozás erősítése helyett az energetikai ágazatban történő
