Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 13 (110. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Nemzeti Energiastratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz):
225 azért, mert nincsen annyi pénzük, nincsen annyi forrásuk, hogy egyik évtizedről a másikra átálljanak egy másik energiaforrásra, addig nekünk nem kellene éltanulóknak lennünk, mert semmilyen jelentősége nincs a globális felmelegedés és klímaváltozás szempontjából annak, hogy Magyarországon hogyan alakulnak ezek a folyamatok. Itt sokkal inkább valamiféle egyensúlyt kellene teremteni a lehetőségeink és a szándékaink között, mert a szándékkal nincs problémám, nem vitatom, hogy nem kell csö kkenteni a széndioxidkibocsátásokat, csak a szándékainkkal, illetve a lehetőségeinkkel valamiféle egyensúlyt kellene teremteni. Ezt a hozzászólásomat is azért mondtam el, hogy ne legyen teljesen egyoldalú ez a beszéd a széndioxidkibocsátás csökkentésér ől, ami eddig zajlott a parlamentben. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Most pedig megadom a szót TuriKovács Béla képviselő úrnak, Fidesz. Ő előre bejelentett felszólalóként már nem kétperces. DR. TURIKOVÁCS BÉLA (Fide sz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Valahol ott szeretném folytatni, ahol Balczó Zoltán képviselőtársam kezdte a felszólalását, ennek a javaslatnak egyfajta olyan méltatásával, amely először nem a tartalomról, hanem elsősorban a formáról szól. Sz ámos támadás ért minket az elmúlt másfél esztendő alatt az előterjesztett törvények minősége miatt, s ez időnként nem teljesen alaptalan. Az idő szorításában olyan törvények kerülhetnek vagy kerülnek be a Ház elé, amelyek nem kellően kiérleltek, gyakran vá ltoztatni kell, talán időnként az egyeztetésekkel is gond lehet, de ez a törvényjavaslat nem ilyen. Ezt a törvényjavaslatot jól érzékelhetően, sok irányból egyeztették, és jól érzékelhetően ennek a törvényjavaslatnak kifejezetten olyan céljai voltak, amely célok között számosat nyitva hagyott, nyitva hagyott arra, hogy a későbbiek folyamán meggyőződésem szerint ezeken a területeken további vitákat lehessen folytatni, és akár a hangsúlyokban is bizonyos eltolódások mutatkozhassanak. Én e javaslat egyik erény ének tartom, hogy az energiafüggőséget középpontba állította. A középpontba állított energiafüggőségnek azonban meggyőződésem szerint nem lehet az egyik vagy pláne kizárólagos orvossága, hogyha az energiát több irányból nyerjük. Ennek az igazi orvossága az , ha a hazai lehetőségeinket kellően felmérjük, és ezeket a hazai lehetőségeket maximálisan ki is használjuk. Erről szeretnék néhány gondolatot megosztani a tisztelt Házzal. Az én meggyőződésem szerint, bár ebben a javaslatban szerepel, a szén mint energia nyerési lehetőség nem iktatható ki az elkövetkezendő időszakban sem a magyar energiaellátás lehetőségei közül. Mintegy 200 évre elegendő széntartalékaink vannak, ebben mindenféle szén előfordul, s aki azt mondja, hogy ezek már nem korszerű gondolatok, azok nak Lengyelországot ajánlanám a figyelmükbe, ahol az elektromos áram előállításának döntő része ma is szénnel történik. Akik az alternatív energiát helyezik első helyre, és igyekeznek ezt teljes mértékben a középpontba állítani, mindig azzal érvelnek, hogy itt határozott fejlődés van, és ami most még nem megoldott, azok majd megoldódnak. Na de kérdezem én: a szénfelhasználásnál mutatkozó és az elmúlt évtizedben kikristályosodó lehetőségeket miért nem lehet kihasználni? Az innovációnak miért nem adhatunk itt még nagyobb helyet? Meggyőződésem, hogy ez az egyik olyan lehetőség, amely a hazai források körében nem rekeszthető ki. A másik, amit én fontosnak gondolok, és amely szintén csak marginálisan szerepel ebben az anyagban, ez a vízi energia. A vízi energiáró l Magyarországon szólni egyfajta valamiféle hitgyalázásnak tűnhet, hiszen megcsontosodott elvek jelentek meg, amelyek szerint mi mint síkvidéki ország nem tudunk vízi energiához hozzájutni. Ez egyszerűen nem igaz. Hadd mondjam azt, hogy nem BősNagymarost kell meggyőződésem szerint helyreállítani, de megvannak a lehetőségek arra, hogy például Csongrád térségében, ahol a lakosságnak ez egy igen régi igénye és