Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 13 (110. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Nemzeti Energiastratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - JÁVOR BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről:
222 volumenének a fenntartása mellett nem igazán tud megvalósulni, és olyan intézkedéseket vagy intézkedésterveket sem látunk az anyagban, amelyek megpróbálnák a széndioxidkibocsátás környezeti kö ltségeit ráterhelni az energiaelőállítóra. Tehát egy széndioxid, egy karbonadóztatás, a fosszilis energiahordozók jelenlegi állami támogatásának a kivezetése nem jelenik meg határozottan az anyagban, nem látjuk, hogy ez a lépés a stratégia szerint a köz eljövőben bekövetkezne, és ezáltal lehetővé válna fokozatosan a környezeti externáliák beépítése az energiatermelésbe. Ide kapcsolódik a Paksi Atomerőmű kérdése is. Itt több tévképzet van, azt gondolom, az atomenergiával kapcsolatban. Egyrészt a vitában is számtalanszor elhangzott az olcsó atom kérdése. Ennek az alapja a Paksi Atomerőmű jelenlegi áramtermelésének a piaci ára. Ez egy torzított piaci ár, a Paksi Atomerőmű áramtermelésének a jelenlegi ára nem foglalja magában a nyolcvanas években épült erőmű b eruházási költségeit. Mindannyian tudjuk, hogy az atomerőműveknek az a tulajdonsága, hogy viszonylag alacsony költséggel tudnak működni, viszont nagyon magas a beruházási költségük. Ezt mutatják a nemzetközi atomerőműfejlesztések is. Ehhez képest, ha Magy arországon olyan energiapolitikai döntéseket vagy olyan közgazdasági megfontolásokat alkalmazunk, amelyek az atomenergiatermelés költségeinek a nagyobb részét egyszerűen figyelmen kívül hagyják, mert nem tudjuk, hogy a nyolcvanas években mennyibe került a Paksi Atomerőmű a magyar államnak, egyébként részben borsókonzervben lebarterezve, akkor egy teljesen tévúton vagyunk abban, hogy mi az olcsó energia és mi a drága energia. A jelenlegi kalkulációk egy új paksi blokk által termelt energia költségére messze meghaladják a jelenlegi paksi áramköltségeket, és összehasonlíthatóak a megújuló energia jelenlegi átvételi árával, 1822 forint közé teszik az új blokkok atomenergiaköltségét, miközben a megújuló energia költségei 2530 forint körül vannak, tehát nincs szakadék már a két terület között. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a megújuló energia költségei meredeken csökkennek, Kaliforniában egy közelmúltbéli felmérés alapján a napenergiatermelés határköltségei elérték zuhanás közben a fosszilis energia határköltsége it, akkor azt láthatjuk, hogy a jövőben valószínűleg teljesen más közgazdasági számításokkal kell szembenéznünk. (12.40) Egyébként elhangzott, hogy a magyar társadalom hozzáállása pozitív az atomenergiához. Ez konkrétan nem igaz. A nyár elején egy nagy köz véleménykutatás zajlott, amely közvéleménykutatás egyértelműen bebizonyította, hogy a magyar lakosság 60 százaléka teljesen vagy inkább elutasítja mind a Paksi Atomerőmű bővítését, mint pedig az élettartam növelését, tehát általában a nukleárisenergiate rmelést. Nem mondom, hogy ez feltétlenül perdöntő dolog, de figyelmen kívül sem hagyható, hogy a magyar lakosság alapvetően inkább elutasító a nukleárisenergiahasználattal kapcsolatban. Azt is figyelembe kell venni a nukleárisenergiatermelés kapcsán, hog y az új blokkok beruházási költsége, ami 3000 milliárd forint nagyságrendű, elképesztő terheket jelentene a magyar költségvetésre, amely éppen az államadósság ellen folytat élethalálharcot. Az illúzió, hogy az új paksi blokkokat magyar állami szerepvállalá s nélkül meg lehet építeni. Ez a 3000 milliárd forint, ami szükséges lenne a két új paksi blokkhoz, ebben a 15 éves beruházási időszakban évi 200 milliárd forintot jelentene a megújulók és az energiahatékonyság területén, amelyekre az állam jelenleg körülb elül évi 1015 milliárd forintot költ. Ez tehát nagyságrendi ugrás tudna lenni. Még egy gondolatot engedjenek meg Pakssal kapcsolatban. Elhangzott itt államtitkár úr részéről is, Balczó képviselőtársam részéről is, hogy az új paksi blokkok a kieső, az élet tartamhosszabbítás után lejáró blokkok helyére lépnének be. Javaslom az energiastratégia olvasgatását, aszerint ugyanis nem ahelyett lépnek be. 2025 és 2030 között lép be, tehát párhuzamosan működik a négy jelenlegi paksi blokk, plusz két, egyenként ezer megawattos új blokk lép be a rendszerbe. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon 4 ezer megawatt atomenergiateljesítmény lenne a rendszerben, ami 7080 százalékos atomenergiarészarányt jelentene. Azt gondolom, hogy ez ellátásbiztonsági szempontból sem kívána tos, és mindenképpen azt mutatja, hogy mind a beruházási források, mind a piaci
