Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 13 (110. szám) - A Nemzeti Energiastratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - BENCSIK JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
191 Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Nemzeti Energiastratégiár ól szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést H/3839. számon, a bizottsági ajánlásokat pedig H/3839/1. és 2. számokon megismerhették. Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Bencsik János államti tkár úrnak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 30 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr. BENCSIK JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Tisztelt elnök úr, köszö nöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Magyarország politikai, gazdasági mozgásterét meghatározó tényezők között jelentőségét és súlyát tekintve az elsők közé tartozik az energiaimportfüggőség. A nemzeti szuverenitás erősítése elképzelhetetlen e kitettség fok ozatos mérséklése nélkül. Egy évtizedekre szóló energetikai szakpolitikai alapdokumentum fő célja így semmiképpen nem lehet más, mint a folyamatos függetlenedés a külső energiafüggőségtől. A mezőgazdaságilag megművelhető területek, az ivóvízminőségű édesv ízkészletek és a fosszilis energiahordozótartalékok gyors csökkenése miatt a XXI. század legjelentősebb stratégiai kihívásává vált az egészséges élelmiszer, a tiszta ivóvíz és a fenntartható energiaellátás biztosítása. A termőföld, a víz és az energia az alapvető létfenntartási szükségleteket alkotják, éppen ezért a magyar nemzet számára is megmaradási kérdésként jelentkezik. Minden jel szerint az olcsó és végtelen mennyiségben rendelkezésre álló fosszilis energiahordozók korszaka véget ért, az eddigi fogy asztási szokások a jövő vonatkozásában fenntarthatatlanná váltak. Megjósolható, hogy az előttünk álló időszak gondolkodást és szerkezetváltást eredményez az energetikában is. A kormány célja a nemzeti energiastratégia megalkotásával az energia- és klímapol itika összhangjának megteremtése a gazdasági fejlődés és a környezeti fenntarthatóság szem előtt tartásával, az energetikai fejlesztések jövőbeli irányainak meghatározása, valamint a szükséges gazdaságpolitikai döntések előkészítése. Az egymást követő pénz ügyi és gazdasági válságok egy fenntarthatatlan gazdasági és társadalmi rendszer tüneteiként értelmezendők, amelynek hátterében a természeti és társadalmi erőforrások haszonelvű túlfogyasztása áll. A profitközpontú gazdaság figyelmen kívül hagyja, kedvezőb b esetben alulbecsüli a természeti és társadalmi alrendszer erőforrásmegújításra, illetve gyarapításra irányuló jogos és törvényszerű igényeit. A természeti törvényeket csak ideigóráig képes felülírni az emberi beavatkozás, hiszen a fizika és a biológia törvényszerűségei mindig az eredeti nyugalmi állapot helyreállítására, a kiegyenlítődésre, új egyensúlyi állapot létrejöttére irányulnak. Tudomásul kell tehát vennünk, hogy a természeti erőforrások sem végesek, legalábbis az azok megújulásához szükséges i dő rendre meghaladja a gazdaság profitéhségének gyors kielégítésére előirányzott időtávot. Nincs más alternatíva, mint helyre kell állítani az ősi rendet, amely szerint nem az ember van a gazdaságért, hanem épp fordítva, a gazdaság szerepe nem más, mint a valós emberi igények kielégítése, a természeti erőforrások megújulási képességének figyelembevétele mellett. A megbomlott egyensúly helyreállítása csak a fogyasztói társadalomnak történő búcsúintésével veheti kezdetét. Ezzel együtt környezettudatos gondolk odáson alapuló fogyasztói szokások kialakulására van szükség. Ennek elmulasztása súlyos, az egész földi létformára kiható következményekkel járhat. (10.10) Kedvezőbb forgatókönyvek alapján, feltételezve az általunk jelenleg ismert társadalmi, gazdasági, po litikai keretfeltételek módosult formában történő fennmaradását, a földi létkörülmények tekintetében szembe kell néznünk a bizonytalanná váló élelmezés következtében fellépő, termőföldekért vívott küzdelem felerősödésével, a mobilitási krízis megjelenéséve l, a központosított újraelosztás lehetőségével, szélsőséges politikai erők fellépésével, mindezek következtében az
