Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 17 (119. szám) - Z. Kárpát Dániel (Jobbik) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Mikor tesz a kormányzat lépéseket a hazánkat sújtó elvándorlás, a fiatalok elvesztésének csillapítása érdekében?” címmel - ELNÖK (Kövér László): - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
1389 cse ngő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) most beszéltek, mind többletterhet jelentenek az állampolgároknak… ELNÖK (Kövér László) : A képviselő úr nem fogadta el a választ. KOVÁCS TIBOR (MSZP) : Nem fogadtam el a választ. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (Kövér László) : Kérdezem a tisztelt Házat, elfogadjae. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Megállapítom, hogy a Ház 218 igen szavazattal, 95 nem ellenében, tartózkodás nélkül a választ elfogadta. Z. Kárpát Dániel (Jobbik) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Mikor tesz a kormányzat lépéseket a hazánkat sújtó elvándorlás, a fiatalok elvesztésének csillapítása érdekében?” címmel ELNÖK (Kövér László) : Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője, interp ellációt nyújtott be a nemzetgazdasági miniszterhez: “Mikor tesz a kormányzat lépéseket a hazánkat sújtó elvándorlás, a fiatalok elvesztésének csillapítása érdekében?” címmel. Képviselő úré a szó, parancsoljon! Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A népesedési válság mellett napjaink egyik legnagyobb és legsúlyosabb problémája egyértelműen a fiatalok külföldre való elvándorlása, folyamatos távozása. Egy nemrég publikált akadémiai kutatás szerint a hazai középiskolások mindössze 39 szá zaléka vallott úgy, hogy egészen biztosan hazájában élné le az életét, és nem vállalna külföldi munkát, vagy pedig nem telepedne oda tartósan. Ez egy katasztrofális számadat. A válaszadók csaknem egyharmada külföldön telepedne le, míg további 31 százalékuk egyelőre nem döntött a kérdésben. Sajnálatos módon a döntésük előre prognosztizálható, várható. Kifejezetten ijesztőek tehát a középiskolások és egyetemisták körében végzett felmérések adatai, pedig nyilvánvaló, hogy hosszú távon egy helyes gazdaságpoliti ka, a munkahelyteremtés bővítése, nagyon fontos módon a közbiztonság megteremtése és a hazai tulajdonú gazdaság kiépítése a multinacionálissal szemben egyértelműen segíthetné a fiatalok itthon maradását. Ugyanakkor biztosak lehetünk abban, hogy helyes gazd aságpolitika sem képzelhető el reprodukció, önmagunk népesedési értelemben vett pótlása nélkül. Látható, hogy már szakmai területeket érint, olyan súlyos az elvándorlási hullám, gondolok itt elsősorban az egészségügyre, az építőiparra, vagy akár a vendéglá tóiparra, ahol mondjuk gyógyászati téren teljes összeomlással is számolhatunk éveken belül, kimondottan annak köszönhetően, hogy sem ez a mostani kormányzat, sem pedig az eddigiek nem képesek érdemben gátat szabni annak, hogy egy átlagos magyar fiatalt egy átlagos külföldi munkakörben mintegy négyszer akkora fizetés vár, mint itthon. Ezt pedig nem lehet ellensúlyozni semmiféle röghözkötési gyakorlattal, semmiféle ösztöndíjprogrammal. Látható, hogy rendszert kellene végre váltani, és szerkezetátalakítást kel lene végrehajtani. Nem fog egy fiatal, aki 100 ezer forintot sem keres, itthon maradni akkor, hogyha 400 ezret kereshet meg Ausztriában, ráadásul jobbára euróban, tehát látható, hogy valamit tenni kell, mert Magyarországon lenne forrás arra, hogy változtas sunk ezen a területen. Hiszen egy elhibázott gazdaságpolitika, most
