Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 11 (118. szám) - A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZILÁGYI PÉTER (LMP):
1352 A munkakörök meghatározásának egyoldalú módosítása ellen miért nem élhet panasszal vagy kifogással a kormánytisztvis elő, illetve a pénzügyőr? Ez is egy olyan, a munkahelyi légkört mérgező lehetőség, illetve törvényi kötelem, hogy ezáltal romolhat egyegy testületnek, egyegy közösségnek a munkavégző képessége, hatékonysága. Összességé ben azt tudom mondani, hogy jellemző ez az előterjesztés az önök kapkodó törvényalkotására, jellemző arra, hogy az érintettekkel semmiféle konzultációt nem folytattak. Legalább most a parlamenti vita szakaszában javasolnám önöknek, hogy a Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetével folytassák le a konzultációkat, és ezek alapján a szükséges módosításokat tegyék meg. Köszönöm a figyelmet, elnök úr. ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces hozzászólásra Gúr Nándor képviselő úr köve tkezik. Parancsoljon! GÚR NÁNDOR (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Taxatíve a törvény azt mondja, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szolgálati viszonyban kifejtett munkatevékenységére vonatkozó eltérő munkavédelmi követelményeket, eljárási szabályokat ren deletben határozza meg. Miért kell? Miért nem lehet egzaktálni, egyértelművé tenni, ugyanúgy, ahogy akár a munkakör tartalmának egyoldalú megváltoztatásával kapcsolatos, meghatározásával kapcsolatos kérdések tekintetében a kételyek felvetődnek? Vagy ahogy említettem, miért nem pályáztatás útján történnek, mondjuk, a vezetői megbízások, a vezetői helyek elnyerései? Vagy a szolgálati viszony az érintettek beleegyezése nélkül miért változtatható egyoldalúan? Az ő beleegyezése már nem fontos ebben a kérdéskörbe n. Vagy Józsa képviselőtársam említette: nyelvvizsgát szerez az érintett, támogatják a nyelvvizsga megszerzését, anyagilag is támogatják, majd miután megszerezte ezt a nyelvvizsgát, használja és pótlékot kapna, a következő időszakban, amíg vissza nem fizet i gyakorlatilag a nyelvvizsga támogatását, addig a pótlékokat nem fizetik a számára. Ezek nem jogvesztések? Ezek nem olyanok, amelyek a dolgozó ember érdekeit sértik? Vagy épp miért kell a tudományos, az oktatói, a lektori tevékenység kapcsán, ami szabadon folytatható tevékenység, ha szabadon folytathatók ezek a tevékenységek, ezen tevékenységek megkezdését megelőzően 30 nappal előzetes bejelentési kötelezettségnek megfelelni? És akkor még sorolhatnám a történetet, és feltehetném újólag illuzórikusan is a k érdést: ezek nem jogvesztések, itt nem sérül semmi? Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. Rendes felszólalásra Szilágyi Péter képviselő úr következik, az LMPképviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr! SZILÁGYI PÉTER (LMP) : Kös zönöm szépen, elnök úr. Két irányból közelíteném meg a törvényjavaslatot. Az elején az államtitkár úr expozéjában említette, hogy a NAV megalakítása óta eltelt idő tapasztalatait figyelembe véve szükség volt pontosításra a jogrendszeren belül és egyéb kohe renciabeli pontosításokra. Önmagában ezzel a dologgal még akár egyet is tudnánk érteni, és tudnánk is támogatni, hogy van egy kormány, amely végre felismeri azt, hogy hibák vannak a rendszerben, és ezt korrigálni kell, azonban itt sajnos nem erről van szó. Amikor tavaly erről a törvényről vitatkoztunk, én úgy emlékszem, hogy valamennyi ellenzéki párt felhívta a figyelmet arra, hogy egy lóhalálában meghozott új intézmény olyan veszélyeket rejthet magában, amelyek a koherens működést semmiképpen nem teszik le hetővé. Jómagam említettem, hogy amikor Ausztriában egy hasonló intézmény összevonására került sor, három év alatt történt meg ez a folyamat.
