Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 11 (118. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
1329 vezérszónoki hozzászólásomat, hogy önmagában csak ennek a törvénynek a vitatása félrevezetne, és az elmúlt másfél év jogalkot ási folyamatába, illetve az alaptörvény viszonyrendszerébe kell belehelyezni. Ezt azért szeretném elmondani, és azért tartom fontosnak elmondani, mert azt gondolom, az ellenzéknek azon túl, hogy a konkrét törvényjavaslatokhoz kialakítja a viszonyát, rendkí vül fontos funkciója egy működő demokráciában - és azért reménykedünk abban, hogy Magyarország még azzá tehető , hogy állandó érvelésre kényszerítse a hatalmat, állandó érvelésre kényszerítse a kormányoldalt, hogy mit miért csinált. Nem elégedhetünk meg a zzal, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvénynél technikáról meg ügyrendről beszélünk, ez súlyos félreértése lenne az ellenzéki szerepünknek, súlyos félreértése lenne a parlamenti funkcióknak. Úgyhogy tisztelettel meghallgatva a kormánypárti képviselő úr véleményét, fontosnak tartottam ezt rögzíteni, hogy bár kértek rá bennünket többen, hogy szorítkozzunk a beterjesztett törvényre, jelen politikai és közjogi viszonyok között ez nem lehetséges. Köszönöm szépen. ELNÖK (Balczó Zoltán) : A következő felszólaló Gyüre Csaba, a Jobbik képviselője. (14.20) DR. GYÜRE CSABA (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Hát, meghallgattunk itt rengeteg vitát, és elmentünk egy bizonyos irányba, tényleg bővítettük itt a hozzászólásokat . De szerintem is szükség volt erre, hiszen önmagában kiragadni ezt a törvényt abból a politikai törvényhozási környezetből, amelybe az elmúlt másfél évben belekerült, enélkül nem érthetjük meg a jelenlegi helyzetet, illetve azt, hogy bizonyos szakaszok mi ért kerültek bele az új törvénybe, illetve bizonyos jogintézmények miért kerülnek ki az új törvény alapján ebből a jogszabályból. Egyet azonban le kell hogy szögezzünk, és azt hiszem, ebben mindenki egyetért, ugyanúgy az ellenzék, mint a kormánypártok, hog y a magyar jogállamiságnak - és általában a jogállamiságnak - az egyik legfontosabb jogintézménye maga az Alkotmánybíróság. A jogállam is azzal kezdett helyreállni - és itt Gaudi képviselőtársam már utalt erre, hogy Magyarországon a jogállamiság a szociali zmus éveinek végén akkor kezdett helyreállni , amikor döntött arról az akkori Országgyűlés, hogy fel fogja állítani az Alkotmányügyi Tanácsot. Erről 1983ban döntöttek, és 1984. január 1jétől élt ez a jogintézmény, amelynek már bizonyos jogszabályi szűré si jogköre volt, lehetősége volt arra, hogy akár a miniszteri rendeleteket szembesítse a törvényekkel, annak az alkotmányosságát vizsgálja. Ez elindított egy folyamatot Magyarországon, amivel eljutottunk odáig, hogy lett Magyarországon a mai értelemben vet t Alkotmánybíróság, és nyilván a rendszerváltásnak hazudott módszerváltás volt az 198890 között, amikor is ezek az új jogintézmények általában felálltak. Így ennek volt köszönhető, hogy a mai formájában létrejött az Alkotmánybíróság is. Azonban, hogy ezt milyen tartalommal töltjük fel, a mindenkori hatalomnak, a mindenkori kormányzó többségnek a kezében van ennek a meghatározása. És mit láttunk? A Jobbik Magyarországért Mozgalom egy új parlamenti pártként került ide alig másfél esztendővel ezelőtt, és mi m indig kiálltunk a demokratikus értékrendek mellett, kiálltunk a jogállamiság mellett, és ezt tesszük jelen pillanatban is. Azonban azt láttuk, hogy a kormányzati többség - kihasználva a kétharmados többségét - folyamatosan bizonyos támadásokat intézett az alkotmányos jogrend ellen, mégpedig abban a tekintetben, hogy azokat a korlátokat rombolja le a parlamenti többség, amelyek a parlamenti többségnek a hatalmát biztosítják, illetve ezekhez állít korlátokat. Ezeket a korlátokat folyamatosan tágította, illetv e bontotta le a parlamenti többség, és így jutottunk el odáig, hogy abban a pillanatban, amikor egy olyan döntést hozott az Alkotmánybíróság, amely alapvetően sértette a kormányzó pártok érdekeit, abban a pillanatban az Alkotmánybíróság jogkörének megnyirb álásával válaszolt a parlamenti többség. Éppen Lázár János frakcióvezető úr
