Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 11 (118. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1315 hogyan tud legjobban megfelelni az esküjének. Adott esetben a távolmaradással ugyanúgy a munkámat végzem, mint ahogy tettem azt a megjelenésemmel. Mindkettőnek világos politikai jelentése van.” Aláírás: Pokorni Zoltán, az időpont pedig 2006. X. hó 17e. (Taps az LMP és az MSZP soraiban.) Ezt csak azért tartom fonto snak elmondani, mert amit Pokorni Zoltán itt mondott, az nekünk is iránymutató volt, amikor döntöttünk arról, hogy részt vegyünke a parlamenti vitán. Én arra esküdtem, hogy a magyar alkotmányosságnak megfelelően fogok politizálni, és nem az alkotmányosság lerombolásának a szellemében. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: És akkor miért vonultatok ki?) És amikor önök felhánytorgatják azt, hogy mi bíráljuk azt az alaptörvényt, amit önök elfogadtak, és mintegy nem férünk bele ennek az alkotmánynak a kereteibe, azé rt nem akarunk beleférni ebbe a keretbe, mert ez az alkotmány úgy született, hogy semmilyen módon a FideszKDNP képviselőin kívül senkinek nem volt erre igazából befolyása. (Babák Mihály: Részt sem vettél. Kizártad magad.) És ebben az értelemben elfogadjuk ennek az alaptörvénynek a legalitását, de a politikai értelemben vett legitimitását nem tudjuk elfogadni. Amikor például az alkotmánybírósági törvényről beszélünk, vagy fogunk majd például a népszavazási törvényről beszélni, akkor igenis, nem fogjuk tudni magunkat lecövekelni a mellett a keret mellett, amit a jelenlegi alaptörvény ad. Nem azért, mert nekünk ez nem tetszik, hanem egy olyan eljárási folyamatban született, amit nem tartunk legitimnek. Éppen ezért nem tudjuk korlátozni a gondolatainkat a demok rácia terén erre az alaptörvényre, mert az alaptörvény például népszavazás által nem volt megerősítve, pedig azt gondolom, hogy ha önök nem kértek felhatalmazást a választóktól új alaptörvényre, akkor legalább utólag kérhettek volna tőlük egy népszavazás r évén. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : A kormány nevében felszólalásra következik Répássy Róbert államtitkár úr, kétperces időkeretben. DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönö m a szót, elnök úr. Örülök, hogy az LMP bekapcsolódott az alaptörvény vitájába. Ennek azért van nagy jelentősége, mert végre akkor megbeszélhetjük, hogy az LMP álláspontja szerint az az alaptörvény, amelyet ez év áprilisában fogadott el az Országgyűlés, az kevésbé legitim, mint az az alkotmány, amelyet az 1985ben megválasztott pártállami országgyűlés fogadott el, vagy az 1947ben, ha jól emlékszem, ’47ben megválasztott egypárti diktatórikus országgyűlés fogadott el. Ez a megközelítés, amit egyébként nagyo n sokszor hallok részben önöktől, részben pedig, fogalmazzunk úgy, liberális jogvédő szervezetektől is hallottam ezt már, ez egy történelemhamisítás. Történelemhamisítás az, hogy egy szabadon választott országgyűlés országgyűlési képviselői kevésbé legitim en alkotmányozhattak, mint az a parlament 1989ben, amelyet ismert körülmények között még népfrontos és MSZMPs jelöltek közül választottak ki, vagyis hát a “kiválasztás” szót nehezen tudnám erre mondani. Tehát az önök hivatkozási alapja, amelyhez kötik az alkotmányos eszméjüket, az alkotmányosság iránti érzelmeiket kötik, az önök hivatkozási alapja egy illegitim országgyűlés döntése volt, egy illegitim országgyűlésé, szemben a mostani alaptörvénnyel, amely legitim körülmények és teljesen alkotmányos körülm ények között született. Lehet összehasonlítani a két jogszabályt, mint normát, lehet összehasonlítani, de legitimitás tekintetében összehasonlítani szerintem nem lehet a két dokumentumot. Mondom még egyszer: örülök, hogy az alaptörvény vitájába bekapcsolód tak, mert akkor legalább megbeszélhetjük azt, hogy az önök kiindulópontja egy történelmi tévedésen alapul, ha jóindulatú vagyok. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)