Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 11 (118. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
1301 Például önt egyáltalán nem zavarja, hogy az Alkotmánybíróság elnöke támogatja ezt a törvényjavaslatot. Az egész felszólalását arra építette, minthogyha itt valamifajta erőszaktevés történne az Alkotmánybíróságon. Ez még nem is a jogi érvek között s zerepel. Ami az actio popularis eltörlését illeti, ön is tudja, hogy ezt maga az Alkotmánybíróság kezdeményezte hosszú évek óta. Másrészt pedig a Velencei Bizottság, amelyik megvizsgálta ezt a kérdést, nem emelt kifogást az actio popularis eltörlésével sze mben. (12.30) Egy dolgot kifogásolt, hogy az ombudsman kapjon lehetőséget arra, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulhasson. Ez bele is került az alaptörvénybe. Szeretném itt mindenki, így a nyilvánosság számá ra is elmondani, hogy Schiffer András állításaival szemben az országgyűlési biztoshoz, pontosabban most már az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat alkotmányjogi panaszindítvánnyal, kérheti, hogy az ombudsman karolja fel az ő indítványát, és ha ez az alapjogvédelmi szűrő - merthogy ő is egy alapjogvédő szerv - úgy ítéli meg, hogy valóban jogos a felvetés, akkor az Alkotmánybírósághoz fordulhat; arról nem is beszélve, hogy az alkotmányjogi panasz vonatkozásában mindenki, aki személyesen érintett vagy ak inek az alapjogai sérültek, alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz. Tehát teljes, nem is tévedés, hanem valótlan állítás az, amit ön mondott, hogy itt lerombolása történne az állampolgári jogoknak, és itt bárki is félne az állampolgároktó l. De számos más tévedése is volt. Csak hogy egyet említsek még: május 6án az Alkotmánybíróság adótörvényt bírált el, annak ellenére, hogy ez a szűkítés benne van az alkotmányban, mégpedig az emberi méltóság alapján bírálta el az adótörvényt. Paczolay eln ök urat tudnám idézni: végül úgyis az alkotmánybírók mondják meg, hogy mi a jog - mondta az elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Két percre következik Schiffer András frakcióvezető úr, LMP. DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm, elnök úr. Először is arra kérem Salamon elnök urat, hogy azt a vitát, hogy most akkor kinek milyen alapja van részt venni a vitában, ezt hagyjuk, mert eléggé rosszízű, főleg akkor, ha megkérdezi a jobbikos képviselőtárs akat vagy Szili Katalin képviselő asszonyt, hogy önök a nemzeti együttműködés jegyében mennyire voltak nyitottak az ellenzéki képviselők véleményére. Hagyjuk már ezt a játékot! Más esetekben, amikor itt vagyunk, részt veszünk, érvelünk, mennyire nyitottak önök az ellenzéki érvekre? Semennyire! Legfeljebb annyira, hogy bekiabálásokkal akadályozzák az ellenzéki képviselőket. (Derültség az LMP soraiban.) A másik: a hatáskörhiány. Elnök úr, a helyzet az, hogy pontosan a húsz éve érvényesülő tantuszelv miatt nem lehet a hatáskör hiányát felvetni. Tudniillik ha elfogadjuk, hogy az indítványozónak nincs rendelkezési joga az indítvány, az eljárás felett, akkor nem állapítható meg a hatáskör hiánya, legfeljebb az ügy tárgya tekintetében, például ha önök továbbkorláto zzák a vizsgálható ügyek körét. Magyarul: onnantól kezdve, hogy valaki a benyújtás pillanatában jogosult volt, az ő személyére vagy az indítványozó jogára vonatkozó szabályozás megváltozása lényegtelen az alkotmánybírósági eljárás szempontjából. Az meg, ho gy mire van példa a világon és mire nincs: én erre mondtam azt, hogy önök nagyszerűen fel vannak vértezve már néhány hónapja különböző külföldi példákkal, mindenre tudnak külföldi példákat hozni, hiszen a világ nagy. Nyilvánvaló, hogy a Salamonszigetektől Kanadáig mindenre lehet példákat hozni. Ez kétségtelen. Csak éppen azt felejtik el, hogy a konkrétan felhozott országok, Franciaország, Németország vagy más országok esetében működnek más hatalmi ellensúlyok. Adott esetben szövetségi államokról beszélünk, vagy olyan országokról, ahol van
