Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 11 (118. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1298 önök kimondják, hogy a január 1jével a jogosultságukat elvesztő személyektől beérkezett indítványoknál az eljárások megszűnnek. Hiszen ha a tantuszelv érvényesül, akkor onnantól kezdve, hogy a benyújtás időpontjában én jogosult voltam, teljesen lényegtelenné válik, hogy egy későbbi időpontban az én indítványozói státusomat az éppen akkor hatályos jogszabály hogyan bírálja el. Ezért is állíto m azt, hogy itt is kizárólag az önök cinizmusa és féktelen hatalmi étvágya érvényesül, hiszen semmilyen jogdogmatikai, semmilyen elvi szempont nem szól a 71. § mellett. Remélem, nem azzal akar a tisztelt államtitkár úr előhozakodni, hogy a hatalmas leterhe ltsége az Alkotmánybíróságnak nem engedi, hogy ezeket a folyamatban lévő ügyeket végigtárgyalják, hiszen azáltal, hogy az indítványozói kört önök szűkítették, mert félnek az emberektől, félnek attól, hogy az emberek önökkel szemben az Alkotmánybíróságban e gy végső menedéket találnak, önök azt a kört zárták ki az indítványozói halmazból, amely kör az elmúlt húsz év eldöntött alkotmánybírósági ügyeinek legalább 90 százalékát indítványozta. Ha ezt kivetítem a jövőre nézve, akkor gyakorlatilag az eddigi ügyek t ekintetében 90 százalék kirepül az ablakon, amit nem fognak pótolni az új alkotmányjogi panasszal beérkező ügyek - ezt Gaudi képviselőtársam meg mások már elmondták , hosszadalmas procedúrákat követően kerülhetnek az Alkotmánybíróság elé különböző ügyek. Azért itt álljunk meg egy szóra, hiszen az alkotmányosság felszámolását ugyan önök teljesítették be, de az alkotmányos kultúra lerombolása nem tavaly májusban kezdődött Magyarországon. Szeretnék arra emlékeztetni, hogy a tavalyi kormányváltást megelőző éve kben is a magyar parlament és a politikai sajtó hangos volt attól, hogy az aktuális hatalom, amelynek nem tetszettek az Alkotmánybíróság döntései, folyamatosan pártossággal vádolta meg az Alkotmánybíróságot, a tavaly májusi kormányváltást megelőző időszakb an bizony lehetett olvasni miniszterelnöki cikkeket, amelyek a különböző független igazságszolgáltatási és alkotmánybírósági szervek vagy éppen a köztársasági elnök ellen uszítottak. Tehát legyünk tárgyszerűek, az, amit most a Fidesz beteljesített, nem más , mint az, amit az előző ciklus kormányai már elkezdtek: ez a magyar alkotmányosság lerombolása, az alkotmányosság intézményeinek, tekintélyének lerombolása. Ez a folyamat nem független attól az uszítástól, amelyet a korábbi kormányzat folytatott az alkotm ánybírákkal, az alkotmánybírói jelölésekkel, az igazságszolgáltatással, tehát az ügyészséggel és a bírói szervekkel, illetve a korábbi köztársasági elnökkel szemben. Nem lehet demokrata az, aki pusztán csak akkor kiabál, amikor az alkotmányos intézmények l erombolása éppen az ő érdekeit sérti; nem lehet demokrata az, aki eleve kétségbe vonja a független intézmények integritását, aki eleve kétségbe vonja más hatalmi ágak alkotmányos jogosultságát. Tisztelt Országgyűlés! Ezek után az előttünk fekvő javaslat te kintetében legfeljebb kármentésre szorítkozhat az ellenzék. Olyan módosító javaslatokat tudunk előterjeszteni, amelyek legalábbis fékezik azt az előrenyomulást, amellyel a centrális demokrácia ideáját a FideszKDNPpártszövetség ki kívánja teljesíteni. Ter mészetesen javasoljuk, hogy vonják vissza - mint szakmailag is megalapozatlan javaslatot - azt, ami a törvényjavaslat 71. §ában szerepel, hiszen botrányos, hogy az évek óta elfekvő, nagyon súlyos vagyoni, anyagi kérdéseket is érintő ügyeket önök egyszerűe n elenyésztik december 31ével. (12.20) Fontos lenne, hogyha a törvény világosan rögzítené az alkotmányjogi panaszon kívül a tantuszelv érvényesülését. Javaslatot tennénk arra, hogy pontosan a parlamenti túlhatalom gátjaként, egy többcsatornás alkotmánybír ói jelölést vezessünk be az új alkotmánybírósági törvényben. Ez azt jelenti, hogy az alkotmánybírák egyharmadánál fennmarad a törvényjavaslatban is javasolt jelölési rendszer, a másik egyharmad tekintetében a rendes úton megszűnt mandátumú alkotmánybírák j elölhetnek alkotmánybírát. Van erre is nyugateurópai példa, hogyha ez a kérdés. Harmadrészt, a másik harmad tekintetében a jelenlegi Legfelsőbb Bíróság, illetve a Kúria leendő elnöke tehetne javaslatot.
