Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 12 (109. szám) - Az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - VOLNER JÁNOS (Jobbik):
129 Ha arra gondolunk, hogy önök, kormánypárti képviselőtársaim, mennyire kínosan kerülik annak a kifejezését, hogy megszorító politikát folytatnak vagy restrikciót próbálnak gyakorolni a gazdaságpolitika egyes területein, akkor megérthetjük enn ek az okát. Hát ezt senki nem szereti a választóknak beismerni, de néha azt kell hogy mondjam, hogy muszáj. A gazdasági bizottság ülésén ma már jeleztem, amikor Matolcsy miniszter úr elmondta, hogy az általuk hozott egykulcsos adó és egyéb intézkedések men nyire fogják majd stimulálni a gazdaságot, és majd mennyire megtérül ez a magyar költségvetés számára, hogy ezek irreális várakozások, és elmondtam azt is, hogy ez nem egyéb, mint egy restrikciós politikának a folytatása, egy meglehetősen szomorú folytatás a, most sincs ugyanis másról szó, a törvényjavaslat maga is arról szól csupán, hogy szeretné beszedni az állam ezeket a bevételeket, nem valami magasabb rendű társadalmi cél szolgálatában, pusztán pénzbehajtásként, az államháztartás stabilitását elősegítő adótörvényekről van ugyanis szó, már az előterjesztés szövege szerint is. (21.30) Ha belegondolunk abba, hogy kinek az elégedettségét sikerült ezzel a gazdaságpolitikával elnyerni, akkor alapvetően két fő csoportot nevezhetünk meg. Az egyik a gazdagoké vol t, akiket az egykulcsos adórendszerrel és sok egyéb más lépéssel is támogattak; a másik jelentősnek mondható, a nemzetközi közvéleményre nyomást gyakorolni tudó csoport legfőbb tagja az IMF volt, illetve egyes pénzintézetek, amelyeknek a kormány politikája eddig kedvezett. A FigyelőNet újságon olvasható volt a közelmúltban nemrég Irina Ivascsenkóval, az IMF magyarországi vezetőjével egy interjú, ahol a vezető asszony elégedettségét fejezte ki a kormány politikájával kapcsolatban, és megállapította azt, hogy bár úgy nézett ki korábban, hogy külön úton jár a kormány és külön úton jár az IMF, ezek az utak egybeértek, és most nagyon úgy néz ki, hogy nézetazonosság van az IMF és a Fideszkormány politikája között. Ez egy olyan dicséret, ami nyilván Orbán Viktor m iniszterelnök úrnak nem esik túlságosan jól, hiszen nem mindegy, hogy ki dicséri és milyen formában a kormányt. Az IMF dicsérete erősen átokként hat, hiszen a Fideszszavazók ugyanúgy nem szeretik az IMFet, és ugyanolyan rossz a megítélése, mint a Jobbikszavazók körében. Ha megnézzük azt a fajta érvelést, amit a kereszténydemokrata képviselőtársam alkalmazott a törvényjavaslat megindoklásakor, hogy nagyon romlott a nemzetközi környezet - ezt egyébként Orbán Viktor miniszterelnök úrtól is rendszeresen hall juk , és ezért aztán a magyar gazdaság növekedési kilátásai sokkal csekélyebbek, és jelenleg sem teljesültek azok a számok, amiket a kormány remélt, akkor azért fölhívnám a képviselőtársaim figyelmét a tényekre és az Eustat által közölt sarokszámokra. Itt van előttem az Európai Unió statisztikai hivatalának gyorsjelentése, eszerint az Európai Unió 27 tagállamának növekedése 2011 első negyedévében 2,4 százalék volt, ugyanekkor Magyarország 1,6 százalékkal növekedett csupán, tehát másfélszeres volt a különbs ég. A második negyedévben az EU 27 tagállama 1,7 százalékkal növekedett, Magyarország mindössze 1,2vel. Tehát elmondható az, hogy bizony kialakult a kétsebességes Európa, és mi sajnos a sokkal lassabb sebességfokozatban haladó országok közé tartozunk, nem a magországok közé, akik egy erős gazdasági növekedési ütemet tudhatnak magukénak. Még nagyobb a különbség - és ezért nem tudom elfogadni a képviselőtársam érvelését , ha a célországnak tekintett Németország növekedési adatait nézzük. Ugyanis azt láthatjuk, hogy a német gazdaság növekedése 4,6 százalék volt 2011 első negyedévében a magyar 1,6 százalékhoz képest, a második negyedévben a magyar 1,2 százalékhoz képest 2,8 százalék. Minden adat a naptárhatástól megtisztított adatokra vonatk ozik természetesen. Tehát elmondhatjuk azt, hogy Németország egy lényegesen magasabb bázisértékről sokkal gyorsabban kilábalva, két és félszer, háromszor akkora ütemben nő jelenleg, mint a magyar gazdaság. Lehet itt, képviselőtársaim, kormánypártként előad ni azt, hogy a romló nemzetközi környezet miatt nem nő eléggé a magyar gazdaság, egy azonban tény, az önök kormányzása alatt idén, számokkal bizonyítható módon, Magyarország leszakadása fokozódott, Magyarország egy
