Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 10 (117. szám) - Dr. Apáti István (Jobbik) - a vidékfejlesztési miniszterhez - “Lefagyott termés, befagyasztott ígéretek, megdermedt gazdák. Mikor szakad be a Parlament kapuja, avagy miért hagyta cserben a magát nemzetinek hirdető kormány a magyar gazdákat?” címmel - ELNÖK (dr. Latorcai János): - CZERVÁN GYÖRGY vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
1156 felveti. Félreértés ne essék, a gazdák nem extrajövedelemre szeretnének szert tenni, hanem csupán a következő évi kiadásaik finanszírozásához szeretnének kárenyhítést kapni. A kormány terveiről, elképzeléseiről jelen pillanatban annyit tudunk, hogy a Kárenyhítési Alapot nem fogják megemelni, amelyből így 4,2 milliárd forint körüli összeg áll rendelkezésre. Hozzáteszem, ez nemcsak a tavaszi fagykár enyhítésére, hanem az összes egyéb természeti csapás miatti kártalanításra áll rendelkezésre; ennek fontos a hangsúlyozása. A másik forrás a de minimis keret, amely - mint a múlt héten Font Sándo r képviselő úrtól hallottuk - 50 ezer forint/hektár kárenyhítést tesz lehetővé, illetve kamattámogatás áll rendelkezésre hitelfelvétel esetén, amelynek a körülményeiről a gazdák szintén nem tudnak még semmit. Ha ezt a három forrást összeadjuk, akkor sem fo gja a legjobb esetben sem meghaladni az elismert kár 4045 százalékát a kárenyhítés mértéke. Érdekesnek tartom, hogy Jakab István és a teljes Magoszvezetés hallgat. Különösnek tartom, hogy Jakab István és társai a négy évvel ezelőtti kijelentéseikhez képe st most nem akarják beszakítani a Parlament kapuját, nem akarják ráborítani az asztalt a kormányra, és nem állnak ki megfelelőképpen a magyar gazdák mellett. Azért vagyok kénytelen ilyen erős kifejezéseket használni, mert a jelenlegi országgyűlési alelnök négy évvel ezelőtt ellenzéki pozícióból Jászai Maridíjat érdemlő színészi alakítás során több gazda előtt ilyen kijelentéseket tett. Tisztelt Államtitkár Úr! Még csak ne is próbálkozzanak azzal, hogy a magyar gazdákat ismételten a bankok karjaiba hajtják, ugyanis a magyar gazdák sem a hitelek felvételére, sem a hitelek törlesztésére nem képesek. Legalapvetőbb elvárásuk az elismert kár legalább 50 százalékának vissza nem térítendő formában történő enyhítése. Tisztelt Államtitkár Úr! Miért hagyták cserben a magyar gazdákat? Miért kezelik őket mostohagyermekként? Miért nincs normális mezőgazdasági politika? Miért nem kaphatnak megfelelő kárenyhítést? Vagy akár az a gyalázat is előfordulhat, hogy a Gyurcsánykormány által biztosított, szégyenteljesen alacsony m értéket sem fogja elérni a kárenyhítés? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A kérdésre Czerván György államtitkár úr fog választ adni. Parancsoljon, államtitkár úr! CZERVÁN GYÖRGY vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Semmi sem tud nagyobb kárt okozni az agrárgazdaságnak, semmi sem tudja annyira megtéveszteni a gazdálkodókat, mint a demagóg hangulatkelté s. Még alig érkeztek be az első jelentések a 2011. május 6ai fagyok által okozott becsült károk nagyságáról, velük együtt megérkeztek azok az információk is, amelyek bizonyos politikai körök zavarkeltő mesterkedéseiről tudósítottak. Semmi sem annyira viss zataszító, mint a katasztrófahelyzet kihasználása politikai tőke kovácsolására és a társadalom különféle rétegeinek összeugrasztására. Pedig a májusi fagyok óta ezeket a jelenségeket nap mint nap tapasztaljuk. Azért is örülök ennek az interpellációnak, mer t ismételten lehetővé válik elmondani, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium nem hagyta cserben a gazdatársadalmat. A károk enyhítésére meghozott kormányzati döntések az elfogadott ütemterv szerint kerülnek végrehajtásra. Eddig semmiben sem szenvedtünk kése delmet, és a károsult gazdálkodók megfelelő kárenyhítésben fognak részesülni. Egyúttal el kell oszlatni egy sajnálatos tévhitet, amely az államot egyfajta sajátos általános biztosítóintézetnek tekinti, amely biztosítási jogviszony nélkül is mindenféle káro k után feltétel nélkül kártérítést fizet. Ennek a téves képzetnek a sulykolása különösen az utóbbi időben kapott lábra, miközben a vidékfejlesztési tárcánál intenzív munka folyik a jelenlegi kárenyhítési rendszer felülvizsgálatára, és egy új, komplex kocká zatkezelési rendszer kialakítása céljából, amely az
