Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 12 (109. szám) - A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - VOLNER JÁNOS (Jobbik):
110 Mi azt kértük, hogy ez a bizottság, amit javasoltunk fölállítani, megvizsgálta volna azt, hogy miért és hogyan jött létre ez a helyzet, de szakértői segítséget nyújtottak volna abban a kormány számára is, akár külső, civil szakértők, hogy hogyan l ehet megoldani. A felelősséget szerintünk úgy kell megosztani, hogy a megfelelő szereplőknek, az államnak, az adósnak és a pénzügyi szektornak abban az arányban kell a terhet vállalnia, amilyen arányban a helyzet létrehozásában felelősek, s kettő: amilyen módon a teherbíró képességük engedi. Ma Magyarországon lehet azt mondani, hogy a bankokra terhelünk minden terhet, de akkor kivesszük az állam és az adós felelősségét ebből a hármas felelősségből. Emlékeztetni szeretném tehát arra önöket, hogy érdemes megf ontolni az ellenzéki vagy akár a saját javaslataikat is, hiszen a ma bejelentett négy intézkedésből hármat tartalmazott az LMP javaslata, és tartalmazott akkoriban egy magáncsőd intézményéről szóló javaslatot, amit a KDNP családi csődvédelmi intézményként javasolt. Úgy látszik, hogy a szövetséges javaslatok csak olyankor kellenek önöknek, amikor szavazni kell róluk, amikor elfogadásra kéne azt megtárgyalni, hogy a családi csődvédelem - vagy nevezzük magáncsődnek - benne kéne legyen ebben a négypontos javasl atban, akkor úgy látszik, hogy a saját koalíciós partner, a saját szövetségesük javaslata sem számít. Én arra szeretném kérni önöket, hogy rendben van, ezt az esztétikai módosítást most megtesszük ezen a törvényen, de ez nagyon kevés, tová bb kell menni ezen az úton, és abba kellene hagyni azt, hogy a bankokat ki védi és ki nem. Vissza lehet emlékezni, utoljára még itt a nyáron önök körömszakadtáig védték a bankok érdekeit, és most hirtelen rájöttek, hogy valami teendőjük van. Én azt kérem ö nöktől, hogy kezdjenek konzultációkat, jöjjenek el a kormánypárti képviselők például arra a holnapi bizottsági ülésre, ahol ismét fel fog vonulni a Nemzeti Bank, a PSZÁF, a gazdasági minisztérium, és egy csomó olyan szakértő, aki tud ebben segíteni, és ne járjunk úgy, mint a múlt héten, amikor nem jöttek el a bizottsági ülésre. Üljünk le, és konzultáljunk arról, hogy mi a teendő, ne ilyen hirtelen ötletektől vezérelve dobjanak be mindenféle kósza ötletet. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Volner János képviselő úr következik, a Jobbikképviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr! VOLNER JÁNOS (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Először is nagyon fontosnak tartom elmondani azt, hogy im már sokadik alkalommal egy helyben toporgunk devizahitelesügyben. A kormányzat hol jobbra lép, hol balra, érdemi cselekvés, érdemi előrelépés nem igazán történik, illetve csak annyira apró lépésekben, ami jóformán említésre sem méltó. A Jobbik, mint ismer etes, ezzel szemben egy aláírásgyűjtő akciót indított, és azt szorgalmaznánk - itt is, az Országgyűlésben meg is tettük egyébként már javaslatok formájában , hogy változzon meg ez a mostani helyzet, és végre mondjuk ki, hogy kik az igazi felelősök azért a devizahitelesválságért, ami Magyarországon jelenleg kialakult. Mi ugyanis azt indítványozzuk, hogy állapítsuk meg egyértelműen a pénzintézeti szektor felelősségét, állapítsuk meg, és tegyük számszerűsíthetővé oly módon, hogy a devizahitelek felvételekor érvényes árfolyamán forintosítani kelljen a meglévő hitelállományt, és ilyen módon a bankok essenek el attól az extraprofittól, amit megpróbáltak a magyar emberek kárára bezsebelni. Nyilván meg kell magyarázni ebben a helyzetben, hogy miért várjuk el a ban koktól, hogy a hitel felvételekor érvényes árfolyamon folyósítsák a devizahiteleket, illetve miért várjuk el, hogy ezeket a terheket magukra vállalják. Először is, amikor arról beszélünk, hogy devizahitelezés történt Magyarországon, akkor azért egy dolgot le kell hogy szögezzünk: a devizahitelezés ebben az esetben nem azt jelentette, hogy bárki is a forinton kívül más devizát látott volna az ügylet során, ez ugyanis nyilvánvalóan csak a bankok könyvelésében jelent meg, és arra szolgált, hogy az adósok tarto zását a
