Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 4 (116. szám) - A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZABÓ REBEKA (LMP):
1069 Ugyanis arról ne tessék elfeledkezni, hogy a magyar gazdaság tényleg ilyen elemi egységekből épül fel, amelyeknek a működését ezek a helyi piacok segítik, ugyanakkor egy nagyobb gazdasági struktúrának is a része sei vagyunk, amit persze önök általában szitokszóként emlegetnek, hogy Európai Unió, de azért a gazdaságunk termelésének a 60 százaléka ebben az Európai Unióban, ebben a külgazdaságban realizálódik, tehát az ország működőképes csak azzal együtt lehet. És a mikor ön olyanokat mond, hogy bizonytalan eredetű spanyol meg akármilyen multinacionális cégek által behozott termékek, akkor, akár tudja, akár nem, olyan alapelveket támad, amelyekre vonatkozóan a Magyar Köztársaság az önök, a Fideszfrakció támogatásával is, 366 szavazattal - egyedül Simicskó képviselő úr nyomott mellé - 2003. április 12én igent mondott, amikor csatlakoztunk az Európai Unióhoz azért, mert úgy gondoltuk, és az élet, úgy gondolom, ezt igazolta, hogy ez az országnak érdeke. Abban is egyetér tek Vincze László képviselőtársammal, hogy az uniós tagságunk első időszakában volt egy túlfutás, túlpörgés, kellett idő ahhoz, hogy megnézzük, hogy a franciák, a belgák és a többiek hogyan csinálják a HACCPt és egyéb dolgokat, tehát azt hiszem, tanulnunk kell az elmúlt időszakból, és nem olyasmivel harcolni, ami igazából az előnyünket szolgálja. Köszönöm. ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. Folytatjuk az írásban előre jelentkezett felszólalásokat. Szabó Rebeka képviselő asszonynak adok lehetősége t az LMP képviselőcsoportjából felszólalásra. Parancsoljon, képviselő asszony! SZABÓ REBEKA (LMP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A szóban forgó törvénymódosító javaslat céljával maximálisan egyetértünk, ezt már a mezőgazdaság i bizottság mai ülésén is elmondtam. Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a helyi termelőknek minél nagyobb piaci lehetőséget biztosítsunk. Fontos a kisléptékű termelés, a családi gazdálkodók termelésének a felélesztése és a helyi termékek iránti bizalom növ elése is, vagyis általában egy fenntarthatóbb termelési és kereskedelmi rendszer kiépítése. Mi is itt a Házban is már nagyon sokszor beszéltünk több különböző törvénymódosítás kapcsán arról, hogy a fogyasztók és a termelők közötti kapcsolatot, a termékek ú tját újra kellene értelmezni, és azt gondolom, hogy ennek egy nagyon fontos lehetősége az, amire Font Sándor képviselőtársam javaslatot tett. (14.40) Ugyanakkor problémásnak tartjuk azt, hogy az árusítói kört leszűkítik a kistermelőkre. Ugyan elmondta képv iselőtársam, hogy az előterjesztő célja volt tulajdonképpen ez, és az, hogy csak természetes személyek vehessenek részt ezeken a termelői piacokon, ugyanakkor azt gondolom, hogy az igazán jó törvényalkotás valahogy úgy működik, hogy megnézzük, mi az, ami a valóságban zajlik, megnézzük, milyen kezdeményezések léteznek már, amelyek sikeresek és jól működők, és picit ezekhez adaptálva próbáljuk meghozni a szabályokat. Azt látom, hogy vannak olyan alulról jövő kezdeményezések, amelyek már szerencsére elkezdtek működni, hiszen nagyon sokan felismerték annak az igényét, hogy újra kell teremteni a termelők és a fogyasztók közötti kapcsolatot. Létrejöttek ilyen, akár termelői piacnak is nevezhető piacok vagy helyi piacok, de mivel még a jogszabályi környezet nem vol t eddig teljesen pontos, ezért néha ezek nem is pontosan definiálva léteztek, de hasonló felállással, mondjuk, hetente egyszer az önkormányzat biztosított ezeknek területet, és ott megjelentek a környékbeli kistermelők, saját, Magyarországon előállított te rméket árusítva. Megjelentek kézművesek is, akik hétről hétre újra és újra oda tudták csalogatni a vásárlókat, akik a gyerekek számára is esetleg érdekes programokat kínálhattak. Sokkal szívesebben megy egy család vásárolni, mondjuk, szombaton vagy vasárna p
