Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 4 (116. szám) - A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - FONT SÁNDOR (Fidesz), a napirendi pont előadója:
1062 Pontosan ezért tartottam nagyon fontosnak azt a kecskeméti kezdeménye zést, ahol a helyi fogyasztóvédők és gazdaegyesület egy logo- és jelvényrendszert alakított ki. Azon eladók közül, akik megjelennek a jelenleg működő heti nagypiacon Kecskeméten élelmiszereladás céljából, csak azoknak adnak át az egyesület által jelzett l ogót és jelvényt, akikhez előzőleg ez a civil egyesület kiment, és megvizsgálta, hogy ez a gazda tényleg területtel, földdel rendelkezik, megfelelő termelői kapacitása van hozzá, látszik egy kulturált élelmiszerelőállító, feldolgozó háttérbázisa - ez csa ládi gazdasági környezetben is lehetséges természetesen , és ez valóban a saját maga által megtermelt terméket hozza hétről hétre a piacra. Nagyon pozitív a visszajelzés. Amely eladók ilyen jelvényt és jelrendszert használhatnak az utóbbi három hónapban K ecskeméten, nagyon komolyan megnövekedett a kereslet a termékeik iránt. Egyértelművé vált: a fogyasztók biztosak akarnak abban lenni, hogy elsősorban magyar terméket, másodsorban pedig magától a termelőtől származó terméket szeretnének megvenni. Ezzel egyb en arra is szerettem volna utalni, hogy az így megnyíló helyi piacoknál nagyban számítunk, számítok a helyi civil szerveződésekre. Itt említettem a kecskemétit, de bárki találhat ki más modellt, hogy hogyan garantálja, hogyan üzeni meg a fogyasztóknak, hog y itt tényleg a klasszikus megyebeli vagy a 40 kilométeres körzetben lévő természetes személyű termelők egyszerű és természeti környezetben előállított élelmiszerét fogja vásárolni. Nem kérdéses, hogy ezzel egyben üzenjük azt is, hogy felesleges szállítási útvonalakat kapcsoljunk ki, felesleges adalékanyagot - ami a tartósításra vagy a színezékekre vonatkozik - ne tartalmazzon, és ezek a magánkörnyezetben előállított élelmiszerek rendszerint nem is tartalmaznak. Tehát egy nagyon komoly üzenet, hogy igen, il yen élelmiszernek is el kell jutni a piacra. A kormány ez irányú szándéka egyértelmű, tavaly jó néhány lépésben próbáltuk meg egyszerűsíteni a magyar élelmiszerek piacra, de pontosabban a fogyasztóhoz való eljutását. Sokan emlékeznek rá, még a közbeszerzés i törvényt is módosítottuk emiatt. Azt gondolom, hogy a kormány ez irányú szándékával teljesen összehangolt ez a következő lépés, amikor a célkitűzés természetesen a jó minőségű magyar élelmiszerek minél rövidebb úton való eljuttatása a fogyasztói közönség hez. Hála istennek, a magyar fogyasztói közönség minden statisztikai mérésünk szerint továbbra is mintegy 85 százalékos mértékben szeretne magyar terméket vásárolni. Amikor megkérdeztük tőlük: és miért nem teszi időnként, ha a szándéka még megvan, kettő do lgot mondott. Egy: mert nem találom meg, nem tudom, hogy hol van, és hol lehet egyáltalán megtalálni; kettő: időnként drágább, mint a konkurens külföldi termék. Erre válaszul az egyik lépésünk, hogy itt van, ezzel a törvénytervezettel, a helyi termelői pia c megnyitásával választ szeretnénk adni és segíteni szeretnénk azon fogyasztóknak, akik a magyar termékeket szeretnék biztonsággal megvásárolni és fogyasztani. A másik, hogy időnként drágább. Igen, hát erről van szó, ezt tudomásul kell venni, hogy - én úgy szoktam fogalmazni - itt nem műanyagot fognak kapni a kedves fogyasztók, szépen csomagolt, dizájnokkal ellátott műanyagot. Vannak, akik ennél durvább jelzőt is szoktak a külföldről beáramló élelmiszerekre használni, most én ezt nem tenném, de mindannyian tudjuk ezeket a jelzőket, nevezem én ezt csak műanyagnak. Nem azt fognak kapni, hanem szántóföldön termett, netán gabonával etetett jószágok és ezek feldolgozott kész élelmiszereit fogják kapni. Ja, hogy emögött élőmunka van, és nem tömegtermelésről van sz ó? Ja, hogy a gabona ára most olyan áron van, amilyenen van, és ebből így, ilyen takarmánnyal etetett jószágok felnevelése és az ebből adódó termelési költsége drágább lesz? Igen, ezt tudomásul kell venni, de egy nagyon nagy előnyt fog élvezni az a fogyasz tó, aki ezen tudatos vásárlók közé tartozik, hogy nyugodt lehet abban a tekintetben, hogy az egészségét ez nem fogja károsítani. Aztán mindenki döntse el, hogy kockáztate bizonytalan eredetű élelmiszerekkel, vagy lehet, hogy pár százalékkal esetlegesen dr ágább magyar terméket, de biztonságos, az egészségre nem ártalmas élelmiszert fog vásárolni. Én az utóbbira biztatom természetesen a fogyasztókat. Ezért is nyújtottam be ezt a törvénytervezetet, hogy ez esetben is legyen lehetőség a jó minőségű magyar élel miszerek minél
