Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 12 (109. szám) - Az Európai Uniónak a szomáliai biztonsági erők kiképzésére irányuló missziójához (“EUTM Somalia”) történő további magyar katonai hozzájárulásról szóló 1227/2011. (VII. 4.) Korm. határozatban foglalt döntésről szóló beszámoló; valamint az Európai Unión... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik):
101 szomáliai partvidéken gondoljuk megvívni. És cinikus az, ha a katonai részvételt a beszámoló mint valamiféle szolidaritás kifejezésének a jegyében óhajtja megtenni. És most térjünk át az általános bírálatról a konkrét, Szomáliaspecifikus kritikánkra. Szomália az emberek többségének egy távoli ország, ahol nagyon kaotikus viszonyok uralkodnak az elmúlt évtizedekben, évtizedes polgárháború, véres kalózakciók és a legutóbbi: a mindent elpusztító éhínségről szóló hírek járj ák be a világot. Ebben a hármas viszonyrendszerben érdemes átgondolni azt, hogy mit jelent egy katonai jelenlét egy ilyen távoli, de mégiscsak nagyon jelentős országban, amelyik a globális konfliktusok színtere. Az éhínség, a legutóbbi hónapokban vagy napj ainkban is pusztító éhínség mutatott rá az összefüggésekre leginkább. A múlt heti Time Magazine - amelyiket igazán nem lehet azzal vádolni, hogy Amerika irányában elfogult lenne, negatívan elfogult - írja le egy 6 oldalas riportban azt a tényekkel és adato kkal alátámasztott megállapítást, miszerint az Egyesült Államok és a Nyugat nagymértékben felelős azért, hogy közel 3 millió ember, körülbelül 2,8 millió ember van kitéve az éhínségnek és az éhhalálnak, közvetlenül őket, közel 3 millió embert veszélyeztet az éhínség DélSzudánban a Gedoövezetben. Természetesen a Nyugat erről a fajta éhínségről is a saját logikája mentén gondolkodik. Háború zajlik, polgárháború zajlik Szomáliában. Az AlShabaab nevű, az Amerikai Egyesült Államok által 2008ban terrorlistára tett AlShabaab szervezet ellen küzd a senki által meg nem választott átmeneti szövetségi kormány, amely természetesen mint minden esetben, az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió támogatását bírja. Természetesen ugyanaz a forgatókönyv, mint ami A fganisztánban vagy Irakban is lezajlódott, amikor a Nyugat kiszemel magának egy számára kedves, szimpatikus kört az országon belül, pénzzel, fegyverrel, paripával megtámogatja, és egy polgárháborút generál, és egy kilátástalan helyzetet generál ebben az öv ezetben. Amióta az Egyesült Államok 2008ban terrorszervezetnek nyilvánította az AlShabaab szervezetet, amelyik főleg Szomália déli részén, ebben a Gedoövezetben, a délszomáliai övezetben terjesztette ki leginkább a befolyását, azóta, hogy az Egyesült Á llamok terrorszervezetnek nyilvánította az AlShabaabot, nem jut el, nem juthat el az Egyesült Államok közvetlen parancsára segélyszállítmány ezekre a területekre. Nem véletlen tehát, hogy közel 3 millió ember fog éhhalált halni a következő hetekben, hónap okban Szomáliának ezen a részén. Ahogy a Time Magazine megállapítja, valóban Washingtonnak és az Európai Uniónak nagyon nagy felelőssége van abban, hogy az éhínség Szomáliában pusztít és pusztítani fog. Ruanda és Bosznia után nyugati segédlettel újra népir tásra készülhetünk, népirtásnak lehetünk a szemtanúi, amihez sajnálatosan Magyarország asszisztál egy ilyen típusú katonai szerepvállalással. Természetesen tudjuk azt különböző becslésekből, hogy egy katona külföldi állomásoztatása egy évre 300 millió fori nt körüli pénzösszegbe kerül. Úgy gondolom, hogy pénzügyi szempontból is roppant összeg, és négy katona kihelyezéséről van szó; nem hiszem, hogy 300 millió forint évente az a pénzmennyiség, amit a magyar állam jelenleg pénzügyi, gazdasági válság közepette áldozni tud egy ilyen távoli, a magyar nemzeti érdekeket még érintőlegesen sem célzó törekvésre. Természetesen szóltam az Egyesült Államok és az EU szerepéről. Nem véletlen az, hogy az Egyesült Államok a katonai szerepvállalásban már nem óhajt tevékenyen r észt venni, vagy legalábbis csak részben kíván belefolyni a szomáliai eseményekbe, hiszen emlékezhetünk arra, hogy 1993ban a Sólyomhadművelet keretében az Egyesült Államoknak volt egy rövid, de annál tragikusabb beavatkozása a szomáliai eseményekbe, és c súfos vereséget szenvedett. 1998ban a szomáliai terrorszervezeteknek a szomáliai hadteste támadást intézett amerikai nagykövetségek ellen Nairobiban és Dar esSalaamban, így az amerikaiak most már a szomáliai beavatkozásoknál egy kicsit óvatosabban járnak el. De természetesen ezért vállalhatta el az Európai Unió, az Egyesült Államok meghosszabbított karja ebben a térségben a főszerepet a katonai misszióban. De természetesen más tényezők is hozzájárultak ahhoz, hogy az Európai Unió ilyen fontos területnek n yilvánítsa Szomáliát, és fontosnak tartsa azt, hogy itt katonáival is beavatkozzon a
