Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 22 (102. szám) - Az ülésnap megnyitása - A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SZŰCS ERIKA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
383 programokban történő részvétel, az ötödik a helyi vállalkozások vil ága, és a piramis csúcsa a nagy állami és gazdasági beruházásokon történő, mobilitást igénylő foglalkoztatás. Nem kritizáljuk tehát azt, hogy ilyen forma van, azt sem, hogy esetleg ennek súlya nő, csak az arányok megválasztása, az önök által felvázolt vilá g, az egyszerűen talpáról a fejére állítja a rendszert. A miáltalunk elképzelt rendszerben ugyanis alulról felfelé egyre csökken a résztvevők száma, miközben ez az az út, ahogyan a munkaerőpiaci szempontból legrosszabb állapotú ember is el tud jutni az ön álló munkavállalásig. Ha valaki a kormányból figyelné az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 2000 óta tartó programjait és tanulságait vagy a HÉTFA elemző csoport legfrissebb tanulmánykötetét a helyi közösségi gazdasági kezdeményezésekről, akkor látná, hogy a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatásában nem a táborszerű életkörülmények és a rendőri és katonai felügyelet az eredményes, hanem minden említett szintnek egyegy önálló alrendszernek kell lennie, amelyben a megfelelő, személyre szabott támogat ás, képzés és a szociális partnerek együttműködése segíti a munka világába történő visszakerülést. Nemcsak közmunkaszervezők, felügyelők, hanem mentorok, civilek, egyházak dolgoznak a személyiség és a motiváció újraépítésén. Aki nem veszi ezt tudomásul, n em veszi tudomásul, hogy ez hosszú és a munkalehetőségen túli támogatást is igénylő feladat, az nem foglalkoztatást akar, hanem felkorbácsolt emberi indulatok primitív kielégítését. (9.10) Pedig a közmunka a vidék fontos emelője lehetne nemcsak társadalmil ag, ha elérnénk, hogy mindig minden családban legyen legalább egy 8 órás kereső, hanem gazdaságilag is. A munkabér magas támogatási hányadával a helyi gazdaság számára tudunk EUkonform támogatást adni, és ezen keresztül elindulhat egy folyamat, a tartós m unkahelyek létrejötte helyben. A közmunka ugyanis értelmes megközelítésben nem a móresre tanítás eszköze, hanem segít megtalálni, mik azok a termékek és szolgáltatások, amelyeket egy helyi közösségnek célszerű és ésszerű vásárlás helyett helyben előállítan i. Összekapcsolható általa az ökológiai és a szociális feladatok megoldása. Ezért az “Út a munkához” programban a közmunka költségére mi mint befektetésre tekintettünk, és igyekeztünk olyan korrekciókat megcsinálni, illetve az önök számára előkészíteni, am elyek nyomán ez a befektetés busásan megtérül a helyi gazdaság fejlődésében. Az utóbbi hetekben itt a Házban is volt szó néhány helyi gazdasági kezdeményezésről, például az ináncsiról vagy a rozsályiról, de ezek révén a személyes tapasztalatok alapján ki t udnám egészíteni a tiszaladányival, a szakolyival, a turistvándival, a szendrőivel, a belecskaival, a pusztaföldvárival és nem sorolom, ahol a korábbi gazdasági kezdeményezések a közfoglalkoztatás segítségével bővültek jelentősen vagy éppen az “Út a munkáh oz” program hozta azokat létre. E helyeken a helyi igények kielégítésében megnőtt a helyi munkaerő alkalmazása, és látható az is, hogy az önellátásból kifejlődhet árutermelés, és megfelelő hálózatok kiépülésével a feleslegek elhelyezhetők a helyitől a nemz etközi piacokig nagyon sokfelé. Annak a közmunkának, ami bővíti, erősíti, fejleszti a helyi gazdaságot, van értelme. A benyújtott törvénytervezetben van is két elem, amely ezt segítené, a Nemzeti Földalap birtokpolitikájának módosítása és a közhasznú munka erőkölcsönzés. Ezeket maximálisan támogatjuk. Igen ám, de ez csak akkor ér valamit, ha a közmunkának olyan tervezési és irányítási rendje van, amely táplálkozik a helyi társadalom, gazdaság igényeiből és elsősorban arra válaszol, arra reflektál, ehelyett létrejön egy állami munkaerőkölcsönző, az esélyét is elveszítve, hogy valaha megtérüljön a közmunka ráfordítása. Az érintettek elveszítik az esélyt, hogy abban a környezetben, ahol élnek, előbbutóbb saját maguk munkát kapjanak, merthogy közmunkában már b izonyítottak. Beleragadnak az állami közmunkaprogramba. A miniszterelnök úrnak nem azon kellene gondolkodnia, hogy hogyan szorítja ki a gépeket a XXI. század nagy építkezéseiről, hanem azon, hogyan rendezi át a magyar társadalom működését úgy, hogy vásárlá sainkkal minél több magyar munkavállaló bérét finanszírozzuk. Az előterjesztés
