Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 20 (100. szám) - A Magyar Államvasutak Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető, 2002-2010 közötti - kiemelten a MÁV Zrt. szerkezetátalakítására és a leánytársaságok privatizációjára vonatkozó - döntések vizsgálatára létrehozott vizsgálóbizottság vizsgálatának ered... - Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik):
73 nyelvhelyességi problémára hívja fel a figyelmet vagy egy logikai slamposságra hívja fel a figyelmet, és ennek a kijavításával is azt szeretném illusztrálni, hogy mennyire nem figyeltek oda vagy mennyire nem értet ték a törvényjavaslat készítői a feladat megoldását. Azt mondja az egységes javaslat 1. §a, hogy az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve. Kérem tisztelettel, az Országgyűlésnek egy, azaz egy pénzügyi és gazdas ági ellenőrző szerve van, ez az Állami Számvevőszék. A “legfőbb” értelmetlen, mert legfőbb akkor lehetne, ha lenne még kettőhárom vagy valamennyi. Legfőbb ellenőrző szerve nem az Országgyűlésnek van, hanem az államnak, tehát ez egy olyan slamposság, amine k a jelzésével szeretnék utalni arra, hogy mennyi mindenféle hiba és gyengeség jellemzi ezt a törvényjavaslatot. A másik észrevételem vagy javaslatom talán ennél izgalmasabb, már utaltam rá: az egységes javaslat az egyházak gazdálkodásának a számvevőszéki ellenőrzését is kilátásba helyezi, leszűkítve ugyan a törvényességi ellenőrzésre, de ez nem oldja meg azt a problémát, ami abból fakad, hogy ugye az alkotmány szerint és a magyar tradíciók szerint is az állam és az egyház különváltan működik. Az egy külön kérdés, hogy az állam az egyháznak normatív juttatásokat ad a költségvetésből; hozzáteszem, ezt nem tekintem támogatásnak közgazdasági szempontból, ez hozzájárulás olyan közfeladatoknak az elvégzéséhez, amelyek a társadalom egésze érdekében vannak ellátva: oktatás, múzeumok fenntartása, levéltárak fenntartása és így tovább. Ezek közérdekű feladatok, fontos, értékteremtő feladatok, ezért az állam hozzájárul ahhoz, hogy az egyház ezeket elvégezhesse, de nem jogosítja fel arra az államot és a Számvevőszéket se m mint az Országgyűlés ellenőrző szervét, hogy ezeknek a normatív juttatásoknak a felhasználását ellenőrizhesse. Egyetlen dolgot ellenőrizhet, és az eddigi gyakorlat alapján nem is tett mást a Számvevőszék: ellenőrzi a kormányoldalon, a Kincstár oldalán az t, hogy a parlament által megszavazott normatív juttatások folyósítása, kiutalása az egyházak számára megtörténte. Az, hogy ennek a felhasználása miként történik, nem tekinthető állami feladatnak, számvevőszéki feladatnak. Tehát ez szintén egy olyan gyeng esége a javaslatnak, ami alkotmányos szempontból vitatható, vitatandó, és parlamenti eufémizmussal jelezve koherenciazavart jelent; ezt még innen ki kellene venni. Az a parttalan ellenőrzési hatáskör, amit a törvényjavaslat a Számvevőszék elnöke kezébe ad, példa nélküli, hiszen azt is meg kell említeni, hogy a törvényjavaslat bizonyos szempontból nincs szinkronban az alaptörvénnyel sem. Az alaptörvény nagyobb, szélesebb spektrumot fogalmaz meg azzal, hogy a nemzeti vagyon egészét ellenőrizheti az Állami Szá mvevőszék; ezt a törvényjavaslat, mint jeleztem, az egységes javaslat leszűkíti az állami és az önkormányzati vagyonra, illetve most kiegészíti az egyházi vagyonnal, ami miatt meg a preambulumával nincs szinkronban. Ez egy parttalan hatáskör, és erre tulaj donképpen az európai számvevőszékek gyakorlatából nem nagyon lehet példát találni. Végül a harmadik probléma - ami talán a legnagyobb, és a leginkább mutatja, hogy mennyire végiggondolatlan volt ennek az improvizált törvényjavaslatnak a megkomponálása , a z az, hogy a vezetési modelljét is itt a fináléban igyekszik a helyére tenni a törvényjavaslat tevője, amennyiben a Számvevőszék de facto létező alelnökével, aki jelen van a teremben, ugye nem tud mit kezdeni a jövőre vonatkozóan. A Számvevőszék elnökének a hatáskörébe adja az alelnök kinevezését, ami tulajdonképpen rendben is lenne; az más kérdés, hogy az alaptörvény nem beszél, semmit sem mond az alelnökről. A javaslat első számú változatában választott alelnökről van szó, most a fináléban valaki kitalált a, hogy nem jó, mert az alelnök munkáltatói jogait is az elnök kezébe kell adni. Kérem szépen, van olyan számvevőszék Európában, ahol a főszámvevő jogköre az alelnöknek vagy a helyettesének a kinevezése, például Angliában; csak Angliában, tetszik tudni, ol yan szakmai kontroll és társadalmi kontroll van a számvevőszék tevékenysége fölött, ami Magyarországon teljes mértékben hiányzik: két speciális parlamenti bizottság és egy civil kontroll, amelyik megítéli, hogy a szakmai tevékenység milyen színvonalú. A ma gyar Számvevőszék ugye fog kapni minden évben legalább 7 milliárd forintos támogatást - mert kevesebbet nem kaphat; önök azt javasolják, hogy ha
