Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 20 (100. szám) - Z. Kárpát Dániel (Jobbik) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Hogy védekeznek a globális kor biofegyverei ellen?” címmel - ELNÖK (Jakab István): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
40 Látható, hogy ez az eset önmagában korunk kórképét adja, azt illetően, hogy a globális láncolatoknak való kiszolgáltatottság hasonló bajok tömegét rejti magában a jövőre nézve is. Egyes kereskedelmi kö rök pedig ügyesen használják ki a felfokozott vásárlói félelmeket, amelynek következményeként a hazai, magyar zöldségtermesztők (Zaj. - Az elnök csenget.) forgalma már több mint tízmilliárd forinttal esett vissza, és a következőkben is, elmondhatjuk, több tíz milliárd forinttal fog visszaesni azokban az időszakokban, amikor az éves megélhetésüket és létalapjukat kellene biztosítani. Látható az, hogy az Európában fogyasztóvédelmi hiányosságok és multinacionális kiszolgáltatottság miatt kirobbant botrány köve tkeztében az az orosz behozatali tilalom (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) , amelynek értelmében Oroszország megtiltotta az európai zöldségek, gyümölcsök és egyéb cikkek behozatalát, arra bírta a nyugateurópai nagykereskedőket, ügyeskedőket, spekulánso kat, hogy nyugateurópai vagy tisztázatlan származású, kétes eredetű, kétes minőségű termékeiket KeletKözépEurópába, a térségünkbe, így Magyarországra is hozzák, itt próbáljanak meg megszabadulni attól a sok esetben élelmiszeripari szeméttől, ami Európa éléskamrájába nem szabadna hogy bekerüljön. Látható az, hogy az itteni dömpingáron kiszórt élelmiszeripari szemét felvételében a multinacionális központok egy része bizony partner volt, így fordulhatott elő az, hogy példának okáért a termőföldet talán so ha nem látott 60 forintos paradicsom és más egyéb termékek ellepték a multinacionális központok piacait. Látható az is, hogy a kormányzat is tisztában van a problémával, a mezőgazdasági bizottság ülésén ez nyíltan kiderült abból, hogy a szakértői tisztán l átják, hogy mi a gond. Ezért adódik a kérdés, a legsürgősebb kérdésünk: mikor beszélget el a kormányzat vagy képviselője a multinacionális intézményekkel azt illetően, hogy mit lehet és mit nem lehet Magyarországon - meglebegtetve azt is, hogy kitakarítsuk őket a piacról, legalábbis azon képviselőiket, amelyek folytatólagosan nem tartják be az itteni szabályokat, és szó szerinti nemzetbiztonsági kockázatot rejtenek a tevékenységükben , mikor egyeztetnek a Gazdasági Versenyhivatallal azt illetően, hogy végr e lépjenek a tekintetben, hogy tárják fel a visszásságokat? Vizsgálódni nagyon egyszerűen lehet: ha egy áruféleség egy hónappal ezelőtt 400 forint volt, most pedig akciós, és érdekes módon 125 forint, akkor ott kell lecsapni, és oda kell menni. Végül pedig a Vidékfejlesztési Minisztérium maga is akcióba léphetne, vizsgálhatná az áruk vegyszertartalmát. A polcokon frissen megjelent külföldi termékek esetében jó esetben és jó eséllyel találhatna valamit, és rögtön tisztábbá lehetne tenni a magyar piacot. Ezt követően juthatnánk el a megoldásig: a magyar árukra és magyar termelőkre alapított saját piac újjáépítéséig. Milyen tervekkel rendelkeznek ezt illetően? (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Cs éfalvay Zoltán államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr. DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ú gy gondolom, hogy nem kell politikailag kijátszani egymás ellen a kicsi és a nagyvállalatokat, a helyi és a nemzetközi vállalatokat ahhoz, hogy amit az utolsó mondatában elmondott - itt vártam kereken három percet , hogy a helyi termelőket és a helyi piac okat segítsük. Ehhez elegendő az egyszerű józan ész, mindenfajta felesleges antiglobalista máz nélkül belátható az, hogy a hazai hagyományos termékek piaci érvényesülésének elősegítése javíthatja a vidéki emberek életkörülményeit és megélhetését. Erről van szó, ez ennyire egyszerű. Úgy gondolom, hogy a kormány már eddig is jelentős lépéseket tett a helyi termeléssel foglalkozó gazdák helyzetének könnyítése érdekében. Hadd utaljak itt a kistermelőket érintő szabályozásban tavaly végrehajtott enyhítésekre és elsősorban a helyi termelők jószágainak levágására szolgáló úgynevezett vágópontok létrehozásának támogatására. Ugyanakkor nyilvánvaló,
