Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 20 (100. szám) - Dr. Gyenes Géza (Jobbik) - a nemzeti erőforrás miniszterhez - “Tervezi-e a kormány a járványos gyermekbénulás túlélőinek rehabilitációjára, valamint közülük a postpolio-szindrómát elszenvedni kénytelen betegek gyógyítására alkalmas intézményi háttér b... - ELNÖK (Kövér László): - DR. SZÓCSKA MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár:
29 (14.10) A ma még élők közül, a körülbelül 810 ezer beteg közül a szerencsésebbek ma még családban élnek, azzal a problémával azonban nekik is szembe kel l nézniük, mi történik velük akkor, ha szüleik meghalnak, vagy visszafordíthatatlanul elfogy családjuk fizikai, netán egzisztenciális ereje. Ma Magyarországon ugyanis nincs olyan intézet, amely kifejezetten az önmaga ellátására képtelen mozgáskorlátozott f elnőttek ellátására szakosodott volna. Államtitkár Úr! A magyarországi szociális ellátórendszer jelenleg sem intézményi formában, sem önálló civil kezdeményezéseknek nyújtott támogatás formájában nem teszi lehetővé, hogy az önellátás képességével nem rende lkező, szellemileg ép, fogyatékos felnőtt emberek önálló egzisztenciájuk egyidejű megtartása mellett, ápolásukban részt vevő családtagjaik segítségével önálló életvitelt folytassanak. Az elején feltett kérdésemre várom megtisztelő válaszát. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Kövér László) : Válaszadásra Szócska Miklós államtitkár úrnak adom meg a szót. DR. SZÓCSKA MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Tényleg ez ed dig a címhosszúságrekorder interpelláció az eddigi tapasztalatomban. A járványos gyermekbénulás túlélőinek állapota eltérő súlyosságú, vannak közöttük tartós légzésbénultak, és vannak, akik enyhébb fokú tünetekkel élnek. Ami a legrosszabb állapotban lévő, tartós légzésbénult páciensek ellátásának a többletköltségeit illeti, tájékoztatom, hogy a Szent János Kórházban és az ÉszakBudai Egyesített Kórházban fekvőbeteggyógyintézeti ellátásban részesülő, tartós lélegeztetésre szoruló betegek után az OEP az Ea lap terhére havi rendszerességgel többletpénzt fizet ki a normál finanszírozáson felül. Továbbá szintén az Ealapból kerül kifizetésre havi díjazás több tartós légzésbénult otthoni lélegeztetésére is, amelynek finanszírozása a Húszan Még Vagyunk Alapítvány on keresztül történik. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy olyan esetben is mi vállaljuk a többletadminisztráció vagy a beavatkozás terheit, amikor esetleg önhibájából vagy a család hibájából kerül nehéz helyzetbe az ellátott, erre tudnék példát mondani a sz emélyes vezetői tapasztalatomból. Az alapítvány működésének célja a gyermekbénulásjárvány következtében megbetegedett, folyamatosan vastüdővel lélegző, részben kórházban, részben pedig az otthonukban élők életfeltételeinek a megkönnyítése. Minisztériumunk saját költségvetéséből is hozzájárul egyes tartós légzésbénult betegek gondozásának többletfinanszírozásához, egyrészt az említett alapítványon, másrészt pedig az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézeten keresztül. A postpolioszindróma rehabilitációjának lehetőségeivel kapcsolatosan a következőkről szeretném tájékoztatni. A betegség, amelyet más néven HeineMedinbetegségnek nevezünk, késői következménye az úgynevezett postpolioszindróma. A HeineMedinbetegség Magyarországon a védőoltási programnak kösz önhetően a ’60as évekre megszűnt. A mozgáskárosodottak integrálódtak a társadalomba és munkát vállaltak. A mozgásukban károsodott betegek ellátását az OORIn kívül a megyei rehabilitációs osztályokon végzik. A gyógyfürdőhálózat a mozgáskárosodott betegek ellátásában szintén részt vállalt. Mint ahogy azt ön is említette, a postpolioszindrómás betegek nevesített ellátása a Honvéd Kórház Állami Egészségügyi Központ hévízi részlegén történik. A 3,8 szorzójú mozgásszervi rehabilitációs részleg jelenleg 12 ággy al működik, ahol évente körülbelül 120144 beteget látnak el. A betegek számának várható emelkedése miatt az OORI vegyes profilú rehabilitációs osztálya 2006tól szintén szakosodott a postpoliós betegek ellátására. Szakmai szempontból a postpoliós betegek elkülönítése nem szükséges a többi mozgáskorlátozott betegtől, a rehabilitációs ellátórendszer képes ellátni valamennyi beteget. A